2Krón 32,1 Ezek után a hűségesen véghezvitt dolgok után eljött Szanhérib asszír király, és betört Júdába. Ostrom alá vette a megerősített városokat azzal a szándékkal, hogy elfoglalja azokat.
Ha az Úrral járunk az ellenség jönni fog. Ezékiás király egyike volt azon kevés ószövetségi királynak, akik az egész életükben az Úrral jártak.
Mikor trónra lépett kidobta a bálványokat az Úr templomából, felszólította a levita papokat szolgálatra, hirdettette velük a törvényt a nép között, az Úr páska ünnepére hívatta össze a népet, adakozott a gyülekezetnek jövedelméből...stb.
A Krónikák könyve 2 fejezetet szánt igazságos cselekedeteinek bemutatására (2Krón 29-31).
2Krón 30,24...Ezékiás, Júda királya ezer bikát és hétezer juhot ajánlott fel a gyülekezetnek. A vezető emberek is felajánlottak a gyülekezetnek ezer bikát és tízezer juhot. A papok tömegesen szentelték meg magukat.
2Krón 30,26 Nagy volt az öröm Jeruzsálemben, mert Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának az ideje óta nem történt ehhez hasonló Jeruzsálemben.
És mindezek után eljött az asszír király...
Vagy nézzünk egy másik történetet. Pál apostol keresztény üldözőként indult Damaszkuszba. Útközben Jézussal való találkozásakor megfordult...megtérve ő lett a pogányok apostola.
Apcsel 9,19-20...Néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítványokkal, és azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban Jézusról, hogy ő az Isten Fia.
Apcsel 9,23 Amikor pedig már jó néhány nap eltelt, a zsidók elhatározták, hogy végeznek vele.
Pál apostolt a farizeus rend már a megtérése után meg akarta ölni. Úgy szöktették ki őt Damaszkuszból a városfalon leengedve.
Van a két élettörténetben valami közös...Az Úr tanácsa a hívőnek: NE FÉLJ!
2Krón 32,7-8 Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek az asszír királytól, meg a vele levő egész sokaságtól, mert velünk többen vannak, mint ővele. Ővele emberi erő van, mivelünk pedig Istenünk, az ÚR, aki megsegít bennünket, és velünk együtt harcol harcainkban.
És úgyanígy az újszövetségben is.
Apcsel 18,9-10 Az Úr egy éjjel látomásban ezt mondta Pálnak: "Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked, mert nekem sok népem van ebben a városban."
A zsidó nép ószövetségi harcai remény a mai hívő szellemi harcaiban.
Róm 15,4 Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk.
Nem lehet több Jézus tanítványa a mesterénél. Ha Jézust üldözték, nekünk is lesznek harcaink. Kinek-kinek mértéke szerint.
“Menjetek széles e világra és tegyétek tanítványokká a népeket...” Jézus mondta.
NE FÉLJ (a félelem egy szellem)... Az Úr velünk ki lehet ellenünk. “és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."
Isten áldjon titeket
Ha az Úrral járunk az ellenség jönni fog. Ezékiás király egyike volt azon kevés ószövetségi királynak, akik az egész életükben az Úrral jártak.
Mikor trónra lépett kidobta a bálványokat az Úr templomából, felszólította a levita papokat szolgálatra, hirdettette velük a törvényt a nép között, az Úr páska ünnepére hívatta össze a népet, adakozott a gyülekezetnek jövedelméből...stb.
A Krónikák könyve 2 fejezetet szánt igazságos cselekedeteinek bemutatására (2Krón 29-31).
2Krón 30,24...Ezékiás, Júda királya ezer bikát és hétezer juhot ajánlott fel a gyülekezetnek. A vezető emberek is felajánlottak a gyülekezetnek ezer bikát és tízezer juhot. A papok tömegesen szentelték meg magukat.
2Krón 30,26 Nagy volt az öröm Jeruzsálemben, mert Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának az ideje óta nem történt ehhez hasonló Jeruzsálemben.
És mindezek után eljött az asszír király...
Vagy nézzünk egy másik történetet. Pál apostol keresztény üldözőként indult Damaszkuszba. Útközben Jézussal való találkozásakor megfordult...megtérve ő lett a pogányok apostola.
Apcsel 9,19-20...Néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítványokkal, és azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban Jézusról, hogy ő az Isten Fia.
Apcsel 9,23 Amikor pedig már jó néhány nap eltelt, a zsidók elhatározták, hogy végeznek vele.
Pál apostolt a farizeus rend már a megtérése után meg akarta ölni. Úgy szöktették ki őt Damaszkuszból a városfalon leengedve.
Van a két élettörténetben valami közös...Az Úr tanácsa a hívőnek: NE FÉLJ!
2Krón 32,7-8 Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek az asszír királytól, meg a vele levő egész sokaságtól, mert velünk többen vannak, mint ővele. Ővele emberi erő van, mivelünk pedig Istenünk, az ÚR, aki megsegít bennünket, és velünk együtt harcol harcainkban.
És úgyanígy az újszövetségben is.
Apcsel 18,9-10 Az Úr egy éjjel látomásban ezt mondta Pálnak: "Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked, mert nekem sok népem van ebben a városban."
A zsidó nép ószövetségi harcai remény a mai hívő szellemi harcaiban.
Róm 15,4 Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk.
Nem lehet több Jézus tanítványa a mesterénél. Ha Jézust üldözték, nekünk is lesznek harcaink. Kinek-kinek mértéke szerint.
“Menjetek széles e világra és tegyétek tanítványokká a népeket...” Jézus mondta.
NE FÉLJ (a félelem egy szellem)... Az Úr velünk ki lehet ellenünk. “és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."
Isten áldjon titeket
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.