Elmenekültem Előled.
A dolgaim mögé bújtam.
A pénz kifolyt kezemből
S hálátlanul elhagyott a múltam.
Rikító színeim kiégtek.
Előtted kifakultam.
Letéptél a világ kebeléről
S mint halott levél, lehulltam.
Elsodortad tőlem a kedvest.
Íztelenné váltak a mulatságok.
A cimborák közt számkivetett lettem
S elkerülnek a régi barátok.
Ködöt eresztettél rám,
Azóta nem látok.
Elvesztettem minden jelzőfényt
S a megszokott szabadságot.
Kifordítottad a lelkem
S lemeztelenítettél,
A világ előtt bolonddá
S nincstelenné tettél.
Elszakítottál a múlandóságtól,
Amitől idáig nem láttalak.
Most itt állok Előtted átlátszón
S Te átragyogsz rajtam, mint a Nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.