2016. augusztus 22.

Hívlak Uram!

1 Thessalonikai levél. 3. fejezet: Az Istent szeretők küldetése (göröggel és kapcsolódó igékkel)

1 Thess. 3,1 Mikor nem győztük már türelemmel, és amikor már nem bírtuk tovább a várakozást, jónak ítéltük, hogy magunk maradjunk Athénban. [Más fordítás: Mi magunk nem tudtunk hozzátok menni, de várni sem tudtunk tovább, mert nem viselhettük el tovább a távollétet. Ezért elhatároztuk, és úgy láttuk helyesnek, hogy inkább egyedül maradunk Athénben]*

*Athénban pedig ez történt: „Athénben pedig, mikor azokat várja Pál, szelleme háborog vala őbenne, látván, hogy a város bálványokkal van tele. Vetekedik, és vitázik vala azért a zsinagógában a zsidókkal és a hozzájuk csatlakozott istenfélő emberekkel, és a piacon, és a főtéren pedig mindennap azokkal, akiket éppen ott talált. Némelyek pedig az epikureus filozófusok közül összeakadtak ővele. És némelyek ezt kérdezték: Mit akarhat ez a csacsogó, ez a fecsegő mondani? Mások meg: Idegen istenségek hirdetőjének látszik. Mivelhogy a Jézust és a feltámadást hirdeti vala nékik. És megragadván őt, az Areopágusra vivék, és megkérdezték tőle ezt mondván: Vajon megtudhatjuk-e, és megérthetjük-é mi az az új tudomány, az az új tanítás, melyet te hirdetsz? Mert valami idegen dolgokat beszélsz a mi füleinknek: meg akarjuk azért érteni, mik lehetnek ezek. (Más fordítás: Mert, amint halljuk, idegenszerű dolgokkal hozakodsz elő; szeretnénk tehát megérteni, hogy miről is van szó. Az Athéniek pedig mindnyájan, és a bevándorolt idegenek semmi másban nem valának foglalatosok, és egyébbel sem töltötték az idejüket, mint hogy valami újdonságot mondjanak, vagy halljanak” (Csel. 17,16-21).

1 Thess. 3,2 És elküldöttük Timóteust, a mi atyánkfiát, a mi testvérünket, és Istennek szolgáját és munkatársunkat a Krisztus Evangéliumának hirdetésében. Hogy erősítsen, megszilárdítson, és felbátorítson és buzdítson titeket, hogy hiteteket megtartsátok;

1 Thess. 3,3 Hogy senki meg ne tántorodjék, és meg ne inogjon, és ne ingadozzék a mostani megpróbáltatásokban, nyomorúságokban, ezeknek az üldöztetéseknek közepette, amik most körülvesznek benneteket; mert ti magatok tudjátok, hogy ezeket nem kerülhetjük el, mert ebbe bele lettünk helyezve, és ez benne van a rendelte­tésünkben, a minket érintő isteni tervben*

*Hogy kövessétek a mi példánkat, akik: „… dicsekedünk, és ujjongunk a háborúságokban, nyomorúságokban; szenvedésekben, megpróbáltatásokban, külső szorongatásokban, szorult helyzetekben, nyomorgatásokban, elnyomásban is, tudván, hogy a háborúság, és nyomorúság, békességes tűrést nemz, kitartást, állhatatosságot munkál és eredményez” (Róm. 5,3).

Isten pedig: „megvigasztal, bátorít, és buzdít minket is minden nyomorúságunkban, szorongásunkban és szorongattatásunkban, üldözésünkben. Hogy mi is megvigasztalhassunk és képesek legyünk bátorítani bármely nyomorúságba esteket. Azokat, akik szomorúak, akik bármiféle szorongattatásban, gyötrődés és üldözésben vannak. Azzal a vigasztalással buzdítással és bátorítással, amellyel Isten vígasztal minket (2 Kor. 1,4).

 Isten vigasztalása így hangzik a prófétán keresztül: „Ujjongjatok egek, és föld örvendezz, ujjongva énekeljetek hegyek; mert megvígasztalá népét az Úr, és könyörül szegényein!... Én, én vagyok megvigasztalótok! Ki vagy te, hogy félsz halandó embertől? Ember fiától, aki olyan lesz, mint a fű?!... Mint férfit, akit anyja vígasztal, akként vigasztallak titeket én, és Jeruzsálemben vesztek vigasztalást! Meglátjátok és örül szívetek, csontjaitok, mint a zöld fű, virágoznak, és megismerik az Úr kezét az Ő szolgáin, és haragját ellenségei fölött” (Ésa. 49,13; 51,12; 66,13-14).

És Pál apostol így folytatja: Mert a mi mostani pillanatnyi, könnyű, és könnyen elviselhető, jelentéktelen szenvedésünk, nyomorúságunk, szorongattatásunk, gyötrésünk, megpróbáltatásunk, és szorongásunk igen-igen nagy, és minden mértéket meghaladó örök dicsőséget szerez nékünk. Ugyanis a mennyei örök dicsőség túláradó mértékét szerzi meg nekünk, és munkálja ki számunkra (2 Kor. 4,17).

„Mert azt tartom és állítom, hogy amiket most, a jelenlegi időszakban megtapasztalunk, szenvedünk, ami történik velünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik. (Más fordítás: Úgy számítom ugyanis, hogy a mostani idő, vagyis ennek az életnek szenvedései nem érdemlik meg, hogy összehasonlítsuk őket azzal a dicsőséggel, melyre értünk egyszer a lepel le fog hullani)” (Róm. 8,18).

Ti vagyok azok: Akiket Isten hatalma és ereje védőőrizetben tart, és megvéd addig, amíg el nem jön az üdvösség beteljesülése hit által az üdvösségre, a megmenekülésre. Amely elő van készítve, hogy az utolsó időben, a jelenlegi létkor befejeződésekor nyilvánvalóvá legyen, lelepleződjék.(Más fordítás: Mindez a tiétek, mert ez a teljes megmenekülés már el van készítve, akiket Isten hatalma védelmez a hitetek által, ameddig Isten megmentő kegyelmét teljesen megtapasztaljátok majd, mert csak az idők végén – az elrendelt alkalmas időben – válik jól láthatóvá). Amelyben örvendeztek, és túláradó örömmel ujjongtok, és ugráltok az örömtől. Noha most jelenleg egy kis időre, ha meg kell lenni, - mert szükségszerű, hogy meg legyen, - szomorkodtok a bonyolult, sokrétű, nehéz, és sokféle, támadó élű kísértések: bűnre csábító próbálkozások, a gonoszság megtapasztalása, ingerlés és provokáció között(1Pét 1:5-6).

Hát: „Szeretteim, ne rémüljetek, és idegenszerűségével, szokatlanságával ne döbbentsen meg az a tűz, amely kísértés, támadó élű, bűnre csábító próbálkozás, amelyen át kell jutnotok. És ne háborogjatok úgy mintha valami rémületes, szokatlan, meglepő dolog történnék veletek” (1Pét 4:12).

Sőt, amennyiben részesedtek a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, és örvendezzetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor, lelepleződésekor is vigadozva, és ujjongva örvendezhessetek. Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak, csúfolnak, gúnyolnak titeket; mert megnyugszik rajtatok, és nyugalmat ad nektek a dicsőségnek, és az Istennek Szelleme, akit amazok káromolnak becsmérelnek ugyan, de ti dicsőítitek, és magasztaljátok Őt(1Pét 4:13-14).

„A minden kegyelemnek Istene pedig, aki az ő örök dicsőségébe hívott el minket a Krisztus Jézusban. Titeket, akik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká, és állhatatosakká(1Pét 5:10).

Ezért: Teljes és nagy örömnek tartsátok atyámfiai, testvéreim, valahányszor különféle kísértésekbe estek a gonoszság megtapasztalása, és provokáció által, mikor megpróbálnak elcsábítani bűnre(Jak. 1,2).

Mert: „mindazok is, akik hitben akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak. A gonosz emberek pedig és az ámítók nevekednek a rosszaságban, tévelyegve és másokat is megtévesztve” (2 Tim. 3,12-13).

Az Úr Jézus így bátorítja a minden korban élő Övéit: „Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: a világ a világ legyőzve áll alattam (Ján. 16,33).

1 Thess. 3,4 Mert mikor közöttetek valánk is, előre figyelmeztettünk titeket, és megmondtuk néktek, hogy szorongattatásnak, és zaklatásnak leszünk kitéve, hogy üldözni fognak minket, és számíthattok ilyen bajokra és nehézségekre, és hogy nyomorúság, és megpróbáltatás vár ránk, és ez elkerülhetetlenül meg fog történni. Amint az be is következett, és tudjátok, és amint tapasztaltátok pontosan úgy is történt*

*Az Úr Jézus kijelentette, hogy ahogy közeledik ennek a világkorszaknak a lezárása, úgy fokozódik az üldözés. Erről így ír Márk: „Halálra fogja pedig adni testvér testvérét, atya gyermekét; és gyermekek támadnak szülők ellen, és megöletik őket. És lesztek gyűlöletesek mindenki előtt az én nevemért; de aki mindvégig megmarad, kitart, az megtartatik” (Márk. 13,12-13).

János még további részletekkel egészíti ki az elkövetkezendőket: „A gyülekezetekből, és zsinagógákból kirekesztenek, kizárnak titeket; sőt jön idő, hogy aki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik, hogy Istennek tetsző szolgálatot végez. És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem” (Ján. 16,2-3).

Lukács idézi az Úr Jézus szavait, amelyben elmondja, hogy mire számíthatnak az Övéi: „Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást. Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, egy családban, akik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő, három ellen. Meghasonlik az az apa a fiú ellen, és a fiú az apja ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa, az anyós a menye ellen, és a menye a napa, az anyósa ellen” (Luk. 12,51-53).

A prófétán keresztül pedig így figyelmeztet a Szent Szellem: „Ne higgyetek a barátnak; ne bízzatok a tanácsadóban, sem a jó ismerősben; az öledben ülő előtt is zárd be szádnak ajtaját, még asszonyod előtt is, akit magadhoz ölelsz, vigyázz, hogy mit mondasz. Mert a fiú bolondnak tartja atyját, és gyalázatosan bánik apjával, a leány anyja ellen támad, a meny az ő napára, az anyósa ellen; az embernek saját háznépe az ellensége” (Mik. 7,5-6).

És: „Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és átadnak titeket kínvallatásra, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. És akkor sokan megbotránkoznak, és eltántorodnak, és elárulják és meggyűlölik egymást. És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül. De aki mindvégig állhatatos marad, és kitart, az üdvözül” (Mát. 24,9-10.12-13).

És mielőtt lezárul e világkorszak: „De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, kezet emelnek rátok, és üldöznek titeket, adván a gyülekezetek zsinagógák elé, és börtönbe vetnek, és királyok és helytartók elé vezetnek titeket az én nevemért. De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok, mert ez alkalom lesz nektek a tanúságtételre. Tökéljétek, és határozzátok el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre, hogy nem gondoltok előre a védekezésre: Mert én adok néktek szájat és bölcsességet, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, akik magukat ellenetekbe vetik, egyetlen ellenfeletek sem. Elárulnak, és kiszolgáltatnak pedig titeket még a szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek egyeseket ti közületek. És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért. De fejeteknek egy hajszála sem vész el. A ti béketűrésetek által, és állhatatosságotokkal nyeritek meg az életet(Luk. 21,12-19).

És hogy mindez mikor kezdődik, és hogyan lehet megmenekülni, arról így beszél Pál apostol: „Mikor pedig eljött az időnek teljessége, elküldte Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt, a törvénynek alávetve lett, Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot, és Isten fiaivá legyünk(Gal. 4,4-5).

Mert az Isten őt eleve elrendelte, és oda adta engesztelő véres áldozatul, - fedélnek, mint előkép. Ő a frigyláda fedele a Templomban, vagyis az irgalom helye, a kiengesztelés - Azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát, és az Ő igazságosságát, az Ő igazzá tételét megmutassa nekünk, nyilvánvaló jelül, bizonyítékként. Isten ugyanis az előbb, a korábban elkövetett bűnöket végtelen türelmében elnézte, elengedte, és megbocsátotta, türelme idején, az előbb történt vétkezések büntetlenül hagyása, elengedése, és megbocsátása által, melyeket Isten elszenvedett, eltűrt, béketűrésével, hogy e mostani időben, vagyis a mostani időszakban mutassa meg, és jelentse ki igazságát. És kimutatta igazságosságát a jelen időre nézve is: mert ahogyan ő igaz, igazzá teszi azt is, vagyis megigazít mindenkit, aki Jézusban hisz, aki a Jézus hitéből való(Róm. 3,25-26).

1 Thess. 3,5 Annakokáért én is, mivelhogy tovább már nem tűrhettem és tovább várni már nem bírtam, és nem viselhettem el tovább a tájékozatlanságot, elküldék, hogy valami értesülést kapjak hitetek felől, mert tudni akartam, erős-e a hitetek. És hogy nem kísértett-é meg valami módon nem szedett-e rá titeket a kísértő és nem próbált-e meg elcsábítani céltévesztésre, és nem lett-é hiábavaló, üres, és tartalom nélküli a mi fáradságunk. [Más fordítás: Aggódtam miattatok, vajon nem győzött-e le benneteket a kísértő, a sátán valamilyen túl erős kísértéssel. Vajon nem veszett-e kárba a közöttetek végzett munkánk]*

*A sátán Isten szavát kérdőjelezi meg, hogy elbizonytalanítsa a hívőket, ahogyan ezt az Úr Jézussal is tette: „És hozzámenvén a kísértő, monda néki: Ha Isten fia vagy…” (Mát. 4,3).

Bizonyítsd be. Pedig Isten már előzőleg azt mondta: Te vagy az én szerelmes, kedvesen, drágán, nagyon szeretett, drága fiam, akiben én gyönyörködöm, tebenned telik kedvem, akiben én megengeszteltettem (Márk. 1,9-11.

Ezért az nyugtalanított: „hogy meg ne csaljon minket, be ne hálózzon, rá ne szedjen, túl ne járjon az eszünkön a sátán, hogy a sátántól el ne foglaltassunk, nehogy még nagyobb nyeresége legyen belőlünk; mert jól ismerjük az ő szándékait, mesterkedéseit, fondorkodásait, törekvéseit (2 Kor. 2,11).

Hiszen az Úr Jézus már adott kijelentést a sátánról – aki az ördög – és az ő természetéről: „…az ördög … emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen őbenne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja” (Ján. 8,44).

1 Thess. 3,6 Most pedig, amikor megérkezett hozzánk Timótheus ti tőletek, és örömhírt hozott nékünk a ti hitetek és szeretetetek felől, és arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, mindenkor kívánván látni minket, miképpen mi is titeket. [Más fordítás: Örömmel számolt be arról, hogy hitben és szeretetben éltek, jó szívvel emlékeztek ránk, és nagyon szeretnétek már találkozni velünk, mint ahogy mi is veletek];

1 Thess. 3,7 Ezáltal megvigasztalódtunk, és felbátorodtunk, felbuzdultunk reátok nézve, atyámfiai, és megnyugodtunk felőletek, testvéreink, minden mi szorongattatásunk, megpróbáltatásunk, és minden bajunk és üldöztetésünk között, és minden ránk nehezedő kényszer és szorongatás ellenére is, a ti hitetek által: [Más fordítás: Ezzel nagyon megörvendeztetett, és felbátorított bennünket, mert láttuk, hogy erős a hitetek. Sok baj és nehézség közepette is megvigasztalódtunk]. 

1 Thess. 3,8 Mert szinte megelevenedünk, és azon­nal újjáéledünk, ha ti erősek vagytok, és ha szilárdan megmaradtok, és kitartotok, és állhatatosak vagytok az Úrban*

*És az apostol újra, és újra megvallja, hogy mennyire szereti a minden korban élő Krisztus népét:Mert bizonyságom az Isten, mely igen vágyakozom és sóvárgok mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetével” (Fil. 1,8).

„Annakokáért szerelmes atyámfiai, testvéreim, akiket szeretek, én kedveseim, akik után úgy vágyakozom, ti én örömöm és én koronám, és győzelmi koszorúm, ekképpen álljatok meg az Úrban, én szerelmeseim! (Fil. 4,1).

„Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk koszorúja, győzelmi koronája? Ha nem ti, a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az Ő megjelenésekor? Bizony ti vagytok a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk koronája(1 Thess. 2,19-20).

Azért szerelmes atyámfiai, testvéreim erősen álljatok, mozdíthatatlanul, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, állhatatosak, kitartók, buzgólkodván az Úrnak munkájában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok, a ti fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban” (1 Kor. 15,58).

De a figyelmeztetés nekünk is szól: „Legyetek éberek! Virrasszatok, figyeljetek, álljatok meg szilárdan, mozdíthatatlanul. Tartsatok ki állhatatosan a hitben. Viselkedjetek bátran, és cselekedjetek férfiasan, és erősödjetek meg, és győzedelmeskedjetek (1 Kor. 16,13).

És: „Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szertejár, keresvén, kit elnyeljen: Akinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben…” (1 Pét. 5,8).

„Minden erővel megerősíttetvén az Ő dicsőségének hatalma szerint minden kitartásra, a teljes állhatatosságra és hosszútűrésre örömmel” (Kol. 1,11).

Hiszen meg van írva: „Minden istentelen, aki Isten nélkül él fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig biztosnak érzik magukat, mint az ifjú oroszlán, és bátrak” (Péld. 28,1).

1 Thess. 3,9 Mert milyen hálával is fizethetünk az Istennek ti érettetek? És hogyan is adhatnánk eléggé hálát Istennek értetek? Mindazért az örömért, amellyel örvendezünk miattatok a mi Istenünk színe előtt?!

1 Thess. 3,10 Mikor éjjel-nappal nagy buzgón, fáradhatatlanul esedezünk, és mindent felülmúló mértékben könyörgünk, hogy megláthassuk a ti orcátokat, hogy végre szemtől-szembe láthassunk benneteket személyesen, és kipótolhassuk a ti hitetek hiányait.

1 Thess. 3,11 Maga pedig az Isten, a mi Atyánk, a mi Urunk, Jézus Krisztus egyengesse meg, és vezesse a mi utunkat ti hozzátok*

*Az apostol így vágyakozik a római gyülekezet után is: Mert bizonyságom, és tanúm nékem az Isten, kinek szellemben szolgálok az ő Fiának evangéliumában, amit hirdetek, hogy imáimban szüntelen, és szakadatlanul, megszakítás, és megállás nélkül emlékezem felőletek, és említést teszek rólatok. Imádkozásaimban mindenkor, mindig, minden időben és szüntelenül könyörögvén, vajha egyszer végre-valahára már jó szerencsés út adódnék nékem, Istennek akaratából és segítségével, hogy hozzátok mehessek, hogy hozzátok eljuthassak. Mert hiszen kívánlak, és sóvárogva, epedve vágyom titeket látni, hogy valami szellemi ajándékot közölhessek, és megoszthassak veletek, és adjak át nektek a ti megerősítésetekre, megszilárdításotokra, és megalapozásotokra(Róm. 1,9-11).

1 Thess. 3,12 Titeket pedig gyarapítson, és sokasítson az Úr, és tegyen bőségesekké, és túláradóvá az egymás iránt és mindenki iránt való Isten szerinti szeretetben, amilyenek vagyunk mi is ti irántatok. [Más fordítás: Azért imádkozunk, hogy isteni szeretettel szeressétek egymást, és ez a szeretet egyre erősebben működjön bennetek. De ne csak egymást szeressétek, hanem mindenki mást is ugyanúgy, ahogy mi szeretünk benneteket];

1 Thess. 3,13 Hogy erősekké tegye és szilárdítsa meg a ti szíveteket, és a ti bensőtök szilárd alapra találva, feddhetetlenekké, kifogástalanná, tökéletessé, hibátlanná, és megtámadhatatlanná váljon a szentségben. A mi Istenünk és Atyánk színe előtt, amikor eljő, és megjelenik a mi Urunk Jézus Krisztus összes szentjeivel együtt*

*Ezt kéri Urunktól az apostol: „És azért imádkozom, hogy…” „A minden kegyelemnek Istene pedig, aki az ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket…ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosakká” „Aszerint, amint magának kiválasztott minket Őbenne a világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Őelőtte szeretet által” (Fil. 1,9; 1 Pét. 5,10;  Eféz. 1,4).

Aki: „… a békességnek Istene - Ő - szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind szellemetek, mind testetek, egész valótok feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére” (1 Thess. 5,23).

 „aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek, kifogástalanok legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetele napján(1Kor. 1,8).

„Hogy legyetek feddhetetlenek, kifogástalanok és tiszták, romlatlanok, épek, vegyítetlenek, érintetlenek Istennek szeplőtlen, ártatlan, hibátlan, tökéletes, ócsárlástól mentes, megrovást nem érdemlő, támadhatatlan gyermekei az elfordult, fonák, hamis, és elvetemedett, elfajult, kificamodott, eltorzult nemzetség közepette, a gonosz és romlott nemzedékben. Kik között fényletek, ragyogtok, világítotok, mint csillagok, mint fénypontok e világon. (Más fordítás: „Akkor Isten ártatlan és tiszta gyermekei lesztek, akikben senki sem talál hibát. A gonosz és romlott emberek között úgy ragyogtok, mint a csillagok a sötét éjszakában, ha az élet igéjére figyeltek)(Fil. 2,15).

És így folytatódik a kijelentés: „Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, haszontalanokra, mind a jókra, és esőt ád mind a megigazultaknak, mind a hamisaknak, a nem-hívő engedetleneknek, ige nélkülieknek. Legyetek azért ti valóban olyan, tökéletesek, felnőtt, érett korú célba érkezők, mint ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes, célját betöltött és a célban van (Mát. 5,45.48).

„Legyetek annakokáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek” (Eféz. 5,1).

És hogy te is: „Tökéletes, és feddhetetlen légy az Úrral, a te Isteneddel” (5 Móz. 18,13).

„Mert úgy van az Isten akarata, hogy jót cselekedvén elnémítsátok a balgatag, esztelen, oktalan, értelmetlen emberek tudatlanságát” (1 Pét. 2,15).

Az apostol megvallása: „Mi őt hirdetjük, intvén minden embert, és tanítván minden embert minden bölcsességgel, hogy minden embert tökéletessé tegyünk)a Krisztus Jézusban” (Kol. 1,28).

Aki: „így állítja maga elé az egyházat dicsőségben, hogy ne legyen rajta folt, vagy ránc, vagy bármi hasonló, hanem hogy szent és feddhetetlen legyen” (Eféz. 5,27).



Jézus vezet.


A szeretet


Charles Haddon Spurgeon: A hit helye.

A hit a lakószobába, nem pedig a vendégszobába való.





Jön az ébredés

Mert azt mondja az Úr:
 „Ímé, újat cselekszem; most kezd kibontakozni, majd megtudjátok. Igen, már készítem az utat a pusztában, és a kietlenben folyókat fakasztok. Dicsőíteni fog engem a mező vada, a sakálok és struccok is, hogy vizet a pusztában; a kietlenben folyóvizeket, hogy választott népemnek inni adjak. A népnek, amelyet magamnak formáltam, hogy hirdesse dicséretemet”
(Ésa. 43,19-21)



Ne félj!

„Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!” 
(Luk. 12,32)



Imádság:

Úr Jézus!
Te úgy szeretsz, hogy nem vársz érte semmit. De én nem is tudok semmit adni neked. De: az életem egészét kínálom, hogy használj engem országod építésében. Ámen



Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

 A kereszt Isten válasza a világ problémáira - valódi, sziklaszilárd történelmi tényeken nyugvó, mégis mindig eleven, friss üzenet. Profetikus kinyilatkoztatás az emberiség számára. „Hol e világnak vitázója?” - kérdi Pál a korinthusi levélben. Senki nem tudja újraírni a történelmet, hogy bebizonyítsa: a keresztre feszítés nem történt meg. A Golgota sziklaszirtje a megváltoztathatatlan Igazság Szikláját jelképezi. A keresztény üzenet szilárd alapokon nyugszik, és méltó az elfogadásra. 
REINHARD BONNKE




BIBLIA



László Boda




2016. augusztus 20.

Aki győz azt oszloppá teszem.

Ige: Isten ígérete és a törvény.

 „A törvény tehát az Isten ígéretei ellen van-e? Ellentétben áll az Isten ígéreteivel? Távol legyen. Egyáltalán nem! Mert ha olyan törvény adatott volna, amely képes megeleveníteni, és életet adni, ha a törvénynek lett volna éltető ereje, valóban a törvényből volna, és a törvény megtartásából származnék, és fakadna az igazság, a megigazulás*

De az Írás mindent bűn, céltévesztés alá rekesztett, mindenkit összezárt, hogy az ígéret Jézus Krisztusban való hitből, Jézus Krisztus hite által adassék a hívőknek**(Gal. 3,21-22)

*De az Úr adott egy új lehetőséget minden embernek, aki ezt elfogadja: „Mert a Jézus Krisztusban való élet, a természetfeletti élet szellemének törvénye megszabadított, és felszabadított a kötelékekből, és szabaddá tett engem a bűn és a halál törvényétől. Mert ami a törvénynek lehetetlen vala, mivel a törvény a maga részéről tehetetlenséget mutatott, mivelhogy erőtlen vala a hústest miatt, mert a hústest gyengévé tette. Az Isten azt megtette az ő saját Fiát elbocsátván, és elküldve bűn, azaz a céltévesztés hústestének hasonlatosságában, hasonmásában, és a bűnért, azaz a céltévesztés miatt, hogy elítélje a hústestben levő bűnt, azaz céltévesztést. Hogy a törvénynek igazsága, az igazzá-tétel eredménye beteljesüljön bennünk, és rajtunk, kik nem hústest szerint járunk, és élünk, hanem Szellem szerint. Akiknek járását-kelését nem a hús vezérli, hanem a Szellem(Róm. 8,2-4).

**És folytatják az apostolok: „Mert az Isten mindeneket, minden embert engedetlenség, és hitetlenség, csökönyös és lázadó, makacsság alá rekesztett, mindnyájukat a hitetlenségbe hagyta merülni; mindnyájukat összezárta = közös helyzetbe hozta annak érdekében, hogy mindeneken, vagyis mindenkin, és mindnyájukon könyörüljön, irgalmasságot gyakoroljon” (Róm. 11,32)

Az engedetlenség alá rekesztés oka: „Mi tehát az igazság? Mentegetőzünk? Egyáltalában nem! Hiszen előbb már kimondtuk azt az ítéletet, hogy zsidók és görögök mindnyájan engedetlenségben vannak” (Róm. 3,9)  

Isten azonban – aki maga a Szeretet – megoldást adott erre a problémára: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Aki hiszen Őbenne, az nem jut ítéletre, / nem marad a sátán hatalma latt / aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, / / / mert továbbra is a sátán hatalma latt marad / mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében” (Ján. 3,16.18)

„az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme, a sátán megítéltetett” (Ján. 16,11) „Most megy végbe az ítélet e világ felett; most vettetik ki e világ fejedelme” (Ján. 12,31).


A maradandó.


Immánuel.


A szeretet ereje.

Az elfelejtett ellenség félig le van győzve, a szeretett ellenség tökéletesen le van verve.



A leghatalmasabb NÉV

„Magasztalom a Te dicsőséges, hatalmas szent Neved Úr Jézus, amely Név előtt minden térd meghajol mennyen, földön és föld alatt, s amely névről neveztetek én is”

Ámen!  



Isten önkijelentése.

 „Így szól az Úr Jahve, az Örökkévaló, Izráelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én VAGYOK az első, én az utolsó, és rajtam kívül nincs Isten.

(Ésa. 44,6)



C.S.Lewis: Az örökké megmaradóról,




„Minden, ami nem örök, örökké haszontalan.”



Imádság:

Bocsásd meg Uram szeretetemnek minden gyarlóságát. Rád, a te szeretetedre van szükségem, hogy tanuljak tőled és merítsek belőled. Ámen



Katalin AranyDicsőitések,bibliai idézetek

Imádkozzunk népünkért, egyházunkért, magyar nemzetünkért!
Hálaáldozatunkkal próbáljuk meg kifejezésre juttatni, mennyi mindent köszönhetünk az életünkben Istennek



BIBLIA



2016. augusztus 18.

Tűz a szívemben

1 Thessalonikai levél 2. Fejezet: Apostoli munka Thesszalonikában. (göröggel és kapcsolódó igékkel)

1 Thess. 2,1 Mert magatok tudjátok, atyámfiai, testvéreim, hogy a mi ti hozzátok való menetelünk nem volt hiábavaló, nem volt haszontalan, eredménytelen, üres

*És azért nem volt csak üres beszéd:Mivelhogy a mi Evangéliumunk tinálatok nem áll csak szóban, nemcsak szavakban jutott el hozzátok, nem csak üres beszéd volt. Hanem isteni erőkben, erő-megnyilvánulásban, csodatevő erőben is, a Szent Szellem kiáradásával, és meggyőző erejével is, és teljes bizonyossággal és sok meggyőződéssel, és annak a teljes bizonyosságával, hogy ez az igazság…” (1 Thess. 1,5).

1 Thess. 2,2 Sőt inkább, noha előzőleg már háborúságot és bosszúságot szenvedtünk volt, előbb már szenvedés és bántalmazás ért bennünket Filippiben, amint tudjátok, volt bátorságunk a mi Istenünkben, hogy közöttetek is nyíltan, szabadon hirdessük az Isten evangéliumát sok tusakodással, nehéz harcok árán, a sok nehézség ellenére is*

*Az apostol Filippibe egy jövendőmondó lányból kiűzi a tisztátalan szellemet, és ezért a lány gazdái fellázították a tömeget: „És velük egyben feltámada a sokaság is őellenük, és rájuk támadt. A bírák, és az elöljárók pedig letépetvén ruháikat, megvesszőztették őket. És miután sok ütést mértek rájuk, tömlöcbe veték őket, megparancsolva a tömlöctartónak, hogy gondosan őrizze őket. Ki ilyen parancsolatot vévén, veté őket a belső tömlöcbe, és lábaikat kalodába szorítá” (Csel. 16,22-24).

1 Thess. 2,3 Mert a mi buzdításunk, bátorításunk, és igehirdetésünk nem hitetésből, nem tévelygésből, nem megtévesztésből ered, sem nem tisztátalanságból vagy hamis szándékból, sem nem álnokságból* ravaszságból, csalásból, vagy körmönfontságból**

*Álnokságból (dolosz): ravaszság, csalás, vagy körmönfontság.

**És így folytatja az apostol: „Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják, és megrontják az Isten igéjét, hanem tisztán pontosan, őszintén, sőt szinte Istenből szólunk az Isten színe előtt a Krisztusban(2 Kor. 2,17).

És az apostol tovább folytatja a megvallását: „Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk bizonysága, hogy isteni őszinteséggel és tisztasággal, nem hústesti bölcsességgel, hanem Isten kegyelmével forgolódtunk a világon, kiváltképpen pedig ti köztetek” (2 Kor. 1,12)

„...nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt” (2 Kor. 4,2).  

1 Thess. 2,4 Hanem amiképpen az Isten méltatott minket arra, hogy reánk bízza az Evangéliumot* akképpen szólunk; nem úgy, hogy embereknek tessünk hanem az Istennek, aki megvizsgálja, és ismeri a mi szívünket,a mi bensőnket**

*Evangélium [(euangelion): jó hír, örömhír, győzelmi hír, győztes hadvezér érkezésének híre.

**És hogy ki az az Isten, aki az apostolt megbízta, arról a feltámadott Jézus tesz bizonyságot, kijelentve, hogy: „… én vagyok a vesék és szívek vizsgálója…” (Jel. 2,23).

1 Thess. 2,5 Mert sem hízelkedő beszéddel, amint tudjátok, sem telhetetlenség színében, vagy leplezett kapzsisággal nem léptünk fel, és nem forgolódtunk közöttetek soha. Nem próbáltuk senkitől kicsalni a pénzét, Isten a bizonyság, a tanú rá*

*És így folytatja az apostol: „… nem járunk ravaszságban, nem alkalmazunk cselt, és nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét. De a valóság nyílt hirdetésével, kijelentésével, láthatóvá tételével ajánljuk magunkat minden ember szellemi ismeretének – szellemi együttészlelésének - az Isten előtt, az Isten jelenlétében (2 Kor. 4,2).

Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják az Isten igéjét, és nyerészkednek Isten igéjével; hanem tisztán - mint akik tiszta szívből - sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban” (2 Kor. 2,17).

 „Mert a mi buzdításunk, és igehirdetésünk nem hitetésből nem tévelygésből ered, nem is tisztátalan szándékból, sem nem álnokságból” (1 Thess. 2,3).

„Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az Isten” (1 Thess. 4,7)

És: „… úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban” (2 Kor. 6,4)

 Mert: „Ismervén tehát az Úrnak félelmét, embereket győzünk meg és térítünk, Isten előtt pedig nyíltan állunk; Remélem azonban, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyíltan állunk(2 Kor. 5,11).

1 Thess. 2,6 Sem emberektől való dicsőítést nem kerestünk, sem tőletek, sem másoktól. Holott terhetekre lehettünk volna, mint Krisztus apostolai [Más fordítás: [Emberi elismerésre nem törekedtünk sem a tiétekre, sem a másokéra. Pedig mint Krisztus apostolai élhettünk volna tekintélyünkkel, mégis szelíden léptünk fel közöttetek]*

*Pedig: „Ekképpen rendelte az Úr is, hogy akik az evangéliumot  hirdetik, az evangéliumból éljenek” (1 Kor. 9,14).

De mi: „nem éltünk senkinél ingyen kenyéren, hanem fáradsággal és vesződséggel dolgoztunk éjjel és nappal, nehogy valakit is megterheljünk közületek. Nem azért, mintha nem volna meg a jogunk erre, hanem azért, hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként” (2 Thess. 3,8-9).

Senkinek ezüstjét, vagy aranyát, vagy ruháját nem kívántam: Sőt magatok tudjátok, hogy a magam szükségeiről és a velem valókról ezek a kezek gondoskodtak” (Csel. 20,33-34).

És követve az Úr Jézust: „Én nem fogadok el dicsőséget emberektől” (Ján. 5,41).

És idézve a prófétát: „Itt vagyok, tegyetek bizonyságot ellenem az Úr előtt és az ő felkentje előtt: Kinek vettem el az ökrét, és kinek vettem el a szamarát, és kit csaltam meg, kit sanyargattam, és kitől fogadtam el ajándékot, hogy a miatt szemet hunyjak? és visszaadom néktek” (1 Sám. 12,3).

1 Thess. 2,7 De szívélyesek valánk* és jóindulatúan, barátságosan és szelíden, jártunk ti közöttetek, amiként a dajka dajkálgatja, gondozza, melengeti az ő gyermekeit.

 * Szívélyesek valánk (épiosz): jóindulatúan, barátságosan és szelíden jártunk.

1 Thess. 2,8 Így felbuzdulva irántatok, és az utánatok való vágyódásunkban, készek valánk közleni veletek nemcsak az Isten Evangéliumát, hanem a mi magunk életét is, mivelhogy szeretteinkké lettetek nékünk*

*Hiszen a mi Urunkat – aki maga a szeretet – is:Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az ő életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért, testvéreinkért(1 Ján. 3,16).  

Dávid is így prófétál: A szentekben, akik e földön vannak, akik e földön élnek, és a felségesekben, bennük a dicsőségesekben van minden gyönyörűségem, és örömöm. (Más fordítás: A szentekhez, kik az ő földén vannak, irányozta csodálatosan minden hajlandóságomat)” (Zsolt. 16,3).

1 Thess. 2,9 Emlékezhettek ugyanis atyámfiai a mi fáradozásunkra és vesződségünkre, kemény munkánkra: mert éjjel-nappal munkálkodva dolgoztunk, és úgy hirdettük néktek az Isten Evangéliumát, csakhogy senkit meg ne terheljünk közületek*

*Az apostol minden gyülekezetnek megismétli, hogy őt hogyan vezeti a Szent Szellem:Mert magatok is tudjátok, hogyan kell követnetek minket; hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek, nem éltünk senkinél ingyen kenyéren, hanem fáradsággal és vesződséggel dolgoztunk éjjel és nappal, nehogy valakit is megterheljünk közületek. Nem azért, mintha nem volna meg a jogunk erre, hanem azért, hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként” (2Thessz. 3,7-9).

Bizony: „Fáradozunk is, tulajdon kezünkkel munkálkodván, kezünk munkájával keressük kenyerünket, dolgozva el is fáradunk. Ha szidalommal illettetünk, ha gyaláznak, átkoznak, áldást mondunk. Ha háborúságot szenvedünk, és üldöznek békességgel tűrjük, türelemmel elhordozzuk. (1 Kor. 4,12).

1 Thess. 2,10 Ti vagytok bizonyságok, a tanúk és az Isten, milyen szentül, igazán* istenfélő, szent módon, és feddhetetlenül, kifogástalanul éltünk előttetek, akik hívőkké lettetek* *

*Igazán (hosziósz): istenfélő, szent módon, jóindulatúan.

**De: „Magatok is tudjátok, mi módon, és hogyan kell minket követni; mert nem viseltük magunkat közöttetek rendetlenül, és nem tétlenkedtünk közöttetek(2 Thess. 3,7).


1 Thess. 2,11 Valamint tudjátok, hogy miként atya az ő gyermekeit, úgy kérleltünk és buzdítgattunk egyenként mindnyájatokat.

1 Thess. 2,12 És kérve kértünk, és bátorítottunk, biztattunk benneteket és tanúságot tettünk, hogy Istenhez méltóan viseljétek magatokat, hogy éljetek az Istenhez méltó módon, aki az ő országába, az ő királyságába, és dicsőségébe hív titeket*

*És így folytatódik a kijelentés: „Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok” (Eféz. 4,1).

És: „Mindenki abban maradjon meg Isten előtt, testvéreim, amiben elhívatott” (1Kor. 7,24).

És ismét „Kiki amely hivatásba, társadalmi, emberi helyzetbe Ő helyezte bele, és hívta el, abban maradjon meg (1 Kor. 7,20).

És minden hívőnek szól az  üzenet: „Hogy járjatok, azaz éljetek méltóan az Úrhoz, teljes tetszésére, minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremvén és növekedvén az Isten megismerésében” (Kol. 1,10).

 És: „… a Krisztus evangéliumához méltóan, a Krisztus evangéliumának megfelelően éljetek és viseljétek magatokat. [Más fordítás: „Csak éppen arra ügyeljetek, hogy a ti mennyei polgárságban való forgolódásotok a Krisztus örömüzenetéhez méltó legyen]. Hogy akár odamenvén és látván titeket, akár távol lévén, azt halljam dolgaitok felől, hogy megálltok erősen egy Szellemben, egy akarattal, egy szívvel, egyetértően viaskodván, és bajtársian együtt küzdötök az evangélium hitéért(Fil. 1,27).

Amire elhívott titeket a mi Evangéliumunk által, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének elvételére. [Más fordítás: hogy részesei legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének]” (2 Thess. 2,14).

Mert a mi országunk, és polgárjogunk a mennyekben van, vagyis nekünk a polgárjogunk” azaz a magatartásunkat meghatározó eredetünk és hovatartozásunk a mennyekben van. Honnét a megtartó, üdvözítő Úr Jézus Krisztust is várjuk” (Fil. 3.20).

1 Thess. 2,13 Ugyanazért mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül, megszakítás nélkül, hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, Igéjét. És nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét, aminthogy valósággal az is, amelynek ereje munkálkodik is tibennetek, akik hisztek*

*Mert: az Istennek beszéde, igéje élő és ható, működő, tevékeny, hatékony, élő energia. És élesebb, és metszőbb, áthatóbb, mélyrehatóbb minden kétélű fegyvernél, és minden kétélű kardnál. És elhat a szívnek és a szellemnek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig. (Más fordítás: és áthatol az elme és a szellem, az ízületek és a velők szétválásáig, felosztásáig, és megosztásáig, és döntésre alkalmassá teszi a gondolatokat és a szívnek, - vagyis a szellemi élet központjának - szándékait, gondolatait, nézeteit, véleményét, és gondolkodását)” (Zsid. 4,12).

1 Thess. 2,14 Mert ti, atyámfiai, követői lettetek az Isten, a Krisztus Jézus kihívott közösségeinek, amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól, a saját népetektől, miként azok is a zsidóktól, azaz a Júdeában élő hitetlenektől.

1 Thess. 2,15 Akik megölték az Úr Jézust is és a saját prófétáikat, és minket is kérlelhetetlenül / folyamatosan üldöznek*és az Istennek nem tetszenek. Nem kedvesek Isten előtt, és minden embernek ellenségei, és minden emberrel szemben állnak; [Más fordítás: Ezek a hitetlen júdeaiak ölték meg az Úr Jézust és a prófétákat, és ők kényszerítettek minket, hogy Júdeát sietve elhagyjuk. Ezek nem tetszenek Istennek, és minden emberrel ellenségesek].

*Üldöznek (ekdiókó): kérlelhetetlenül / folyamatosan.

1 Thess. 2,16 Akik megtiltják nékünk, és akadályoznak minket abban is, hogy a pogányoknak, azaz a nemzeteknek ne prédikáljunk, hogy üdvözüljenek; És így teszik teljessé céltévesztésüket; de végre, vagyis végül utolérte őket az Isten haragja. [Más fordítás: Ezek a hitetlen júdeaiak mindig csak újabb és újabb bűnökkel gyarapítják vétkeiket, amíg végleg betelik a pohár. És valóban: Isten haragja utolérte őket; és ezzel vétkeik mértékét mindenkorra betöltik]*

*Az Úr Jézus kijelentése az üldözésről: „Örüljetek és örvendezzetek, ujjongjatok, és vigadjatok ilyenkor, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták, üldözték, zaklatták, vádolták a prófétákat, az Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyeket is, akik előttetek voltak, akik előttetek éltek (Mát. 5,12).

Lukács is bizonyságot tesz az Úr Jézus kijelentéséről: „Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök ő hozzájuk prófétákat és apostolokat. És azok közül némelyeket megölnek, és némelyeket üldöznek, hogy számot adjon ez a nemzedék minden próféta véréért, amelyet kiontottak a világ kezdete óta, az Ábel vérétől fogva mind a Zakariás véréig, ki elpusztult az áldozati oltár és a templom között: bizony, mondom néktek, számon kéretik e nemzetségtől, és nemzedéktől(Luk. 11,49-51).

Jakab apostol bátorítása: „Például vegyétek, atyámfiai, testvéreim, a szenvedésben és béketűrésben a prófétákat, akik az Úr nevében szólottak” (Jak. 5,10).

„De mindazok is, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldöztetni fognak” (2 Tim. 3,12).

István vértanú így beszél a zsidó vezetőkhöz: „Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Szellemnek ellene igyekeztek, ellene szegültök, mint atyáitok, ti azonképpen. A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? És megölték azokat, akik eleve hirdették amaz Igaznak eljövetelét: kinek ti most árulóivá és gyilkosaivá lettetek” (Csel. 7,51-52).  

Pál apostol így bátorítja a Krisztusban élőket: Elmondjuk, hogy ti milyen türelmes kitartással és hittel viselitek el az üldözést, a sokféle bajt és nehézséget, amely körülvesz benneteket (2 Thess. 1,4).

Tudván, hogy amiképpen társaink vagytok, és részt vállaltatok a szenvedésben, a szorongattatásban, háborgattatásban, megpróbáltatásban, zaklatásban, azonképpen a vigasztalásban is(2 Kor. 1,7).  

És a Szent Szellem mintegy például tárja elénk, hogy Pál apostolt minden városban a hitetlen zsidók üldözték, és üldöztették: „De azok a zsidók, akik nem hittek, felingerelték és megharagították a pogányokat a testvérek ellen. És a pogányok és zsidók vezetőikkel együtt összefogtak, hogy bántalmazzák és megkövezzék őket. Ők azonban ezt megtudva elmenekültek Likaónia városaiba, Listrába és Derbébe, és a körülvaló tartományba, és ott hirdették az evangéliumot” (Csel. 14,2.5-7).

„Antiókhiából és Ikóniumból azonban zsidók érkeztek oda, akik annyira felbujtották a tömeget, hogy megkövezték Pált, és kivonszolták a városon kívülre, mivel halottnak hitték. De amikor körülvették a tanítványok, felkelt, és visszament a városba. Másnap pedig Barnabással együtt elment Derbébe” (Csel. 14,19-20).

És teszi ezt az Úr azért is: „Hogy senki meg ne tántorodjék a mostani megpróbáltatásokban. Hiszen ti is tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve, - hiszen mi ezért helyeztettünk le. Amikor nálatok voltunk, már előre megmondtuk nektek, hogy üldözni fognak minket, és amint tapasztaltátok, úgy is történt” (1Thessz. 3,3-4).

1 Thess. 2,17 Mi pedig, atyámfiai, testvéreim, amint megfosztottak bennünket tőletek egy kevés ideig külsőleg, nem szívre nézve, annál buzgóságosabban, nagy kívánsággal igyekeztünk,és annál nagyobb vágyódással törekedtünk arra, hogy szemtől-szemben láthassunk titeket, hogy láthassuk orcátokat ismét.

1 Thess. 2,18 Azért menni is akartunk hozzátok, kiváltképpen én Pál, egyszer is, kétszer is, de megakadályozott minket a Sátán*

*Sátán (Szátánász): (ellenség, ellenfél, üldöző; vádoló). Feltartóztat; szembenálló; vádoló; rátámadó; ’szembeszegülő’: ellenkező;

Összefüggések: És bár: „… jóllehet hústestben távol vagyok tőletek, mindazáltal szellemben veletek vagyok, örülvén, és örvendezve, látván ti köztetek a jó rendet és Krisztusba vetett hiteteknek erősségét, szilárdságát, rendíthetetlenségét, állhatatosságát (Kol. 2,5)

De: „… éjjel és nappal buzgón könyörgünk azért, hogy láthassunk benneteket, és kipótolhassuk hitetek hiányosságait! De maga a mi Istenünk és Atyánk, a mi Urunk Jézus Krisztus egyengesse utunkat hozzátok!” (1 Thess. 3,10-11)

1 Thess. 2,19 Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk győzelmi koronája és dicsőségünk? Avagy nem azok lesztek-é ti is a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az ő eljövetelekor, az Ő jelenlétében, az Ő megjelenésekor?

1 Thess. 2,20 Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.