2014. augusztus 30.

Ige: Az új tömlőről

Az Úr Jézus kijelentése arról, hogy az ó miért nem kaphatja meg a Szent Szellemet:

 „Senki sem varr pedig új posztóból foltot ó, vagyis régi, öreg, ócska ruhára; máskülönben, ami azt kitoldaná, kiegészítené, még kiszakít, kitép belőle, az új a régiből, vagyis a lyukat betöltő új magához szakítja a régit, és nagyobb, csúnyább, gonoszabb, súlyosabb szakadás, hasadás, repedés lesz és keletkezik.

És senki sem tölt újbort régi tömlőkbe; különben az újbor a tömlőket szétszakítja, szétveti, szétrepeszti. A bor is kiömlik, a tömlők is elpusztulnak, tönkremennek, odalesznek, és kárba vesznek. Hanem az újbort új tömlőkbe kell tölteni* (Márk. 2,21-22)

*Lukács bizonyságtétele így hangzik: „És monda nékik példabeszédet, vagyis példázatot is: Senki nem toldja az új posztó foltot az ó posztóhoz. Senki sem tép ki foltot új ruhából, hogy régi ruhára varrja, mert különben az újat is megszakasztja, eltépi, és az ó a régi posztóhoz nem is illik az újból, az új ruhából való folt. És senki sem tölti az újbort ó, vagyis régi tömlőkbe; mert különben az újbor megszakasztja, szétrepeszti a tömlőket, és a bor kiömöl, és elfolyik, és a tömlők is elvesznek, mert tönkremennek. Hanem az újbort új tömlőkbe kell tölteni, és mind a kettő együtt megmarad. És senki, aki ó bort iszik, mindjárt újat nem kíván, mert azt mondja: Jobb az ó.

 (Más fordítás: Aki pedig óbort ivott, az nem akar újat, mert ezt mondja: Az óbor a jobb)” (Luk. 5,36-39)

 Az új tömlőről az apostolon keresztül hangzik a kijelentés: „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés, új teremtmény az; a régiek elmúltak, megszűnt a régi, és ímé, újjá lett minden, és valami új valósult meg, új jött létre (2 Kor. 5,17).



Szent vagy szent vagy Urunk egyedül, teremtő Isten.

Mit kérdez majd az Úr.

A győzelem ígérete:

Krisztusban az ellenség - a sátán - ereje, hatalma fölött győzöl, te és a te gyermeked!

Mert azt mondja az Úr:
Mivel hallgattál a szavamra „a te magod örökség szerint fogja elfoglalni, és birtokba venni az ellenség kapuját” (I móz. 22,17)
/GyenMa/


Ne légy megvesztegethető!

 „Megvesztegető ajándékot ne fogadj el, mert az ajándék vakká teszi azokat, akik látnak, és elferdíti azok ügyét, akiknek igazuk van” (2 Móz. 23,8)




Joshua Harris: A megtéretlen szívről.

"Túl sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen álnok is lehet a legbensőbb énünk. Amikor a "szív" jut eszünkbe, egy vörös, Valentin-napi dologra gondolunk. De ha megvizsgáljuk a szívünket, gyakran találunk benne hazugságokat, önzést, testi vágyat, irigységet, büszkeséget. És ez csak egy szűkszavú lista."



Nagy dolgokat várj Istentől!

Isten véghetetlen bőséggel mindent megcselekedhetik ... a mi bennünk munkálkodó erő szerint. 
(Ef 3, 20)

Az imádkozó ember csak akkor fordul bizalommal Istenhez, ha Isten csodálatos erejének megtapasztalásában él. Pál apostol megtapasztalta ezt az erőt. Általa lett az üldözőből Jézus nevének hitvallója. Amit senki nem tartott lehetségesnek, amit maga Pál is kizártnak tartott, azt Isten megtette. Ez az erő szakadatlanul munkálkodott benne, ezért kiált fel így: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít!" Máskor pedig: „Felettébb diadalmaskodunk az által, aki minket szeretett." Ezért bízott abban, hogy Isten mindent megtehet (2 Kor 9, 8); az apostol sziklaszilárdan hitte ezt. Imádkozásán mint ragyogó korona, ott van Isten dicsőítése és imádása. Isten véghetetlen bőséggel mindent megtehet, azaz feljebb, mint valaha is megtapasztalhattuk.

Megtapasztaltuk már mi is Isten kegyelmének ezt a csodálatos erejét, amellyel új embert teremt? Új mederbe sodorta-e életünk folyamát ez az erő? Megtörtént bennünk is az a nagy változás, amit Pál ezekkel a szavakkal ír le: „A régiek elmúltak, íme, újjá lett minden"? Amire semmiféle emberi rábeszélés vagy ékesszólás nem képes, amit az ember legjobb szándéka sem vihet véghez, azt elvégzi Isten hatalma. Elveszi belőlünk a kőszívet és ad helyette újat, mely készségesen követi az Ő vezetését. Azután naponta új erőt és új bátorságot ad arra, hogy legyőzzük a gonoszt. Segít elhordozni a nehézségeket. - Csak ha átéltük és mindig újra átéljük Istennek ezt az erejét, tudunk igazán bizalommal imádkozni.

Életünk legnagyobb csodája: az ember szívének megújulása. Aki ezt megtapasztalta, abban eldőlt az a kérdés, hogy léteznek-e csodák vagy sem, mert saját magában látja Isten csodálatos hatalmának legnagyobb bizonyítékát. Halott szelleme csodálatosan feltámadt és most naponta Isten erejéből él. Aki a legnagyobbat megtette, hogyne tenné meg a többit is? És ahogyan megmentette az én szellememet, úgy másokat is életre vezethet.

 Imádságunk meghallgatásában is túlmegy azon, amit kérünk vagy elgondolunk. Isten bennünk munkálkodó ereje által - ami által fenntart és mindenen átsegít - fogalmat alkothatunk arról, hogy ennek a hatalomnak nincs határa. Mindent úgy tud és úgy akar irányítani az életünkben, hogy célhoz érjünk.

Carl Eichhorn "Isten muhelyében" c. könyvéből


http://keresztenydalok.hu/ahitatok/eichorn/

Köszönöm Neked Zilah, 2010

Maxwell: A siker titka

"Nem fogod megváltoztatni az életed, amíg meg nem változtatsz valamit, amit naponta csinálsz. Sikered titka napi szokásaidban rejlik" 


Aki a kérdések végén áll

„Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta.”
János evangéliuma 3:36

Mi is a hit? - teszed fel magadban unos-untalan a kérdést. Mit jelent hinni Istenben, az Ő Fiában? Egyáltalán miért kellene hinni benne? Létezik Ő? És ha nincs, akkor mivégre van ez a világ? Ki tartja fenn, vagy mindez csak a véletlen műve? Mivégre vagyunk mi a világon? Honnan jöttünk és hová megyünk, és hol van a Haza? Hol van az Otthon, az igazi? Mi lesz azzal, aki távozik, és utolsó leheletével búcsút int ennek a létnek? Mi a halál és mi is az élet?

Ahogy egy csekély mennyiségű hókupac megindul lefelé a lejtőn, és végül erdőket tarol le, mint egy kicsorbult borotva, úgy hömpölyögnek benned a válaszra éhes kérdések, és valahol a szíved mélyén tudod, mindennek csak egy a vége: az Isten. Vele akarsz találkozni. Őt keresed, amióta ráeszméltél az életre, és végül minden Hozzá vezet el.

Őbenne nyernek értelmet a nagy kérdések. Őbenne találhatod meg, amit mindig is kerestél. Ő az, aki létrehozott, aki megváltott, és aki vár a minden végén. Ő az, aki nélkül nincs már a tegnap sem, és értelmét veszíti a jövő. Ő az, akinél otthonra talál a bolyongó vándor, aki rendet teremt a káoszban, és aki hitet ad, hogy hinni tudj benne.

Hitet, hogy ne csak a létezését fogadd el, hanem akard megismerni is Őt. Hitet, hogy legyen Kibe kapaszkodni, és ha minden össze is omlott körülötted, ha már talaj sincs a lábad alatt, te akkor is bátor tudj lenni Isten tenyerében.

Hát keresd ma és holnap és utána is Őt! Kérj hitet, és Ő ad neked! Kapaszkodj az Ő kezébe, és fogadd el ajándékba az életet!


http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/07/aki-kerdesek-vegen-all.html
Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely

Zsoltárok 55:18
Én nyomorult és szegény vagyok, de gondol rám az Úr. Te vagy segítségem és megmentőm, Istenem, ne késlekedj!


A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu


Lelkünk gyógyulását abból láthatjuk, ha mindenben szükségét érezzük az orvosnak, mindinkább felismerjük bajainkat, s mind nagyobb mélységből kiáltunk Hozzá.

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/


Krisztus befejezett munkájában élni 2/1. rész

Mike Duo- Egy lépést teszek

2014. augusztus 29.

Ige: A Szent Szellemről

Az Úr pedig a Szellem; és ahol az Úrnak Szelleme, ott a szabadság” (2 Kor. 3,17)

[Más fordítás: Az Úr ugyanis Szellem]*

*És így folytatja az apostol: „Ő tett alkalmassá minket arra, hogy az újszövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem Szellemé, mert a betű megöl, a Szellem pedig megelevenít” (2 Kor. 3,6)

És hogy ki az az Úr, azt az Úr Jézus jelenti ki: „Az Isten Szellem: és akik őt imádják, szükség, hogy szellemben és igazságban imádják” (Ján. 4,24)

A szabaddá válás feltételéről így szól az Úr Jézus: „És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz,  megszabadít titeket” (Ján. 8,32)

 Az Úr Jézus kijelentése arról, hogy miért létfontosságú a Szent Szellem bennünk lakása: „A Szellem az, aki életre kelt, a hústest nem használ semmit: a beszédek, amelyeket én szólok néktek, Szellem és élet” (Ján. 6,63)

„És aki az ő parancsolatait, beszédeit, az Ő igéit megtartja, az Őbenne marad, és Ő is abban; és ezt, hogy Ő bennünk van, abból tudjuk meg, hogy a Szelleméből adott nekünk” (1 Ján. 3,24)

 És: „Ez az, aki víz és vér által jő vala, Jézus a Krisztus; nemcsak a vízzel, hanem a vízzel és a vérrel. És a Szellem az, amely bizonyságot tesz, mert a Szellem az igazság.

 (Más fordítás: Ő az a Jézus Krisztus, aki eljött víz és vér által: nemcsak a víz által, hanem a víz és a vér által; a Szellem pedig bizonyságot tesz róla, mert a Szellem az Igazság)” (1 Ján. 5,6)

Hát: „Kísértsétek meg magatokat. Önmagatokat tegyétek próbára, ha a hitben vagytok-e, hogy igazán hisztek-e? Magatokat próbáljátok, és vizsgáljátok meg. Avagy nem ismeritek-e magatokat? Vagy nem ismeritek fel magatokon, hogy a Jézus Krisztus bennetek van? Kivévén, ha méltatlanok vagytok. Mert: Ha nem, akkor még kipróbálatlanok vagytok” (2 Kor. 13,5)

Hiszen az Úr Jézus szenvedése és feltámadása előtt megígérte,az Övéinek:  „És én kérem az Atyát, és egy másfajta vigasztalót, Pártfogót, bátorítót, szószólót ád néktek, hogy veletek maradjon, és bennetek éljen mindörökké. Az igazságnak ama Szellemét: akit a világ be nem fogadhat, és nem kaphat meg, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad és bennetek él. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok. Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek. (Ján. 14,16-20)

 És az apostol bizonyságtétele: „És ti Őbenne vagytok beteljesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak.

(Más fordítás: És benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez, mert Ő a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak)” (Kol. 2,10)

 Azért, hogy:  „Így megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy ekképpen beteljesedjetek, és hogy teljességre jussatok az Istennek egész, és mindent átfogó teljességéig” (Eféz. 3,19)

 Ha keresztények vagytok – mondja az apostol – akkor: „Ti azonban nem hústest, vagyis nem húsban, hanem Szellem szerint azaz Szellemben éltek, ha ugyan valóban az Isten Szelleme lakik bennetek. Akiben pedig nincs a Krisztus Szelleme, az nem az övé.

 [Más fordítás: Ha pedig valakinek a Krisztus Szelleme nem birtoka, nem birtokolja, az nem is az Övé].

 Hogyha pedig Krisztus bennetek van, jóllehet a test a személyiség holt, és halandó a bűn miatt, vagyis a céltévesztés következtében, a szellem azonban élet, örökélet, vagyis természetfeletti élet)az igazságért

[Más fordítás: De a szellem örökéletet ad megigazultság által].

 De ha Annak a Szelleme lakik bennetek, aki feltámasztotta, és életre keltette Jézust a halálból, vagyis a halottak közül, ugyanaz, aki feltámasztotta, és életre keltette Krisztus Jézust a halálból, a halottak közül, megeleveníti, és életre kelti a ti halandó testeiteket, személyiségeteket is az Ő tibennetek lakozó Szelleme által.” (Róm. 8,9-11)

És:„Ez a Szellem bizonyságot, vagyis tanúságot tesz, és együtt tanúskodik a mi szellemünkkel együtt, a mi szellemünkben, hogy Isten született gyermekei vagyunk” (Róm. 8,16).



Leteszem az életem.

Te mit tennél.

Az életünk kezdete, és vége.


Ő mondja: „Én vagyok az Alfa és az Omega, kezdet és vég, ezt mondja az Úr, aki van és aki vala és aki eljövendő, a Mindenható”  (Jel. 1,8) 



Mert: Az életünk akkor kezdődik, amikor az Úr Jézust befogadjuk, és Ő a vég, és Ő cél, amit akkor érünk el, amikor megérkezünk Hozzá.


Áldott az az ember,

„Aki nem áll passzívan, alávetetten azon az ösvényen, ahol a bűnösök járnak, sem nem ül le, hogy pihenjen és arra a helyre álljon, ahol a gúnyolódók összegyűlnek” (1. Zsoltár, ampl. ford)



Spurgeon: Istenről

Milyen csodálatos hatalom az, amely soha nem kényszeríti, de mégis irányítja az akaratunkat! 


Bob Gass: Ne aggódj tovább miatta!

„Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád!” (Zsolt 55:22)

Amikor az aggodalom kopogtat az ajtódon, állítsd meg a küszöbön, és ne engedd bejönni, különben beköltözik, és befészkeli magát.

„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok” (1Péter 5:7).

Isten törődik azokkal a dolgokkal, amelyek aggasztanak, és nem hagyják nyugodni gondolataidat. Sokkal jobban törődik velük, mint te magad. Egyetlen gyötrő, fájdalmas, nyugtalanító, idegőrlő, vérnyomás-emelő gondolat sem kerüli el a figyelmét.

Mivel „személyes érdekeltsége” vagy, éjjel-nappal figyel rád. Mi minősül aggodalomnak? Bármi, ami megrabolja az örömödet, amin nem tudsz változtatni, amiért nem te vagy a felelős, bármi, amit nem tudsz az irányításod alá vonni, ami kínoz, ami ébren tart, amikor aludnod kellene. Mindezeket a dolgokat át kellene helyezned az aggodalomlistádról az imalistádra.

A Biblia azt mondja: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Filippi 4:6-7).

 Add át szép sorban minden egyes aggodalmadat Istennek! Minél többször gyakorlod ezt, annál érdekesebbé válik számodra az Istennel való járás. Csodálkozni fogsz azon, hogy milyen könnyedén elbánik a rád zúdult dolgokkal.

Emlékeztesd magad arra, hogy Isten képes kezelni mindezt, szívesen is vállalja, csak arra vár, hogy átadd neki. „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád!” Azok élnek gondtalanul, akik terheiket újra és újra az Úrra vetik, amíg ez annyira természetessé nem válik számukra, mint a lélegzetvétel!



Boros Lajos- Szegényház

Derek Prince: Az univerzumról

 „Az univerzumot nem pusztán fizikai erők irányítják. A matematikai fizika fogalmaival nem lehet tökéletesen leírni. Bár bizonyos fokig igazak, nem fedik a teljes valóságot. A világegyetem mögött rejlő végső valóság egy személy: Isten. A törvény szó is értelmetlen törvényadó nélkül – aki elrendeli és érvényre juttatja a törvényt. Az ember által felismert törvények a világegyetemben a láthatatlan Teremtő megbízhatóságának látható megnyilvánulásai.”


http://idezetektarhaza.5mp.eu/web.php?a=idezetektarhaza&o=knEI7GKasB


Pásztor Anita: Ő Az Igazi Apád

 Készítette: Zoltan Berki
Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. (Máté Evangéliuma 6:31-32).

Milyen nagy vigasz és áldás tudni azt, hogy a Mindenható Isten tényleg a mennyei Atyád. Ez rendkívüli bizalmat és bátorságot ad a minden napi élethez. Gondolj csak bele: a világegyetem uralkodójának a gyermeke vagy! Most, hogy újjászülettél és belekeresztelkedtél Krisztusba, az Isten apaságát is élvezed.

A János Evangélium 15:15 igeversben az Úr Jézus a keresztre feszítése előtt a tanítványainak ezt mondta: “Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek.” Mindez leírja Jézus tanítványaival való kapcsolatát; ami barátság volt.

Azonban, amikor feltámadt a halálból ezt mondta Máriának: “.... Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.” (János Evangélium 20:17). Testvéreinek nevezte őket; tudatva velük, hogy testvérekké váltak és ugyanaz az Atyjuk. Jézus halálának és feltámadásának köszönhetően új kapcsolatba kerültek egymással; most már Te is Isten családjához tartozol. Örököstársa vagy Krisztusnak. Halleluja!

Figyeld meg újra az Úr Jézus bátorító tanítását a nyitó igeversben. Azt mondja, hogy “Ne aggódj, legyél békés és örömteli! Utasítsd vissza az aggódást amiatt, hogy mit egyél, vagy igyál, vagy mibe öltözködj, hol lakjál! Ismerem minden szükségedet és már gondoskodtam azok betöltéséről.”

A 2 Péter levél 1:3 versszaka elmondja, hogy a mennyei Atyánk mindent megadott nekünk a jó élethez és a kegyességhez, az Ő ismerete által, aki dicsőségre és szentségre hívott el minket. Utasítsd vissza a szegénység, betegség vagy bármilyen negatívum elfogadását az életedben. Semmi sem lehet túl jó számodra, hiszen mérték nélkül áldott vagy. Tartsd meg bátran a bővölködést, egészséget, sikert és győzelmet, mert ez mind a jogos örökséged Krisztusban.

Folyamatosan elmélkedj az Igén és megteremti a helyes gondolkodásmódot Benned, hogy a királyi mivoltodhoz méltó módon járj.

Ima

Drága Atyám, köszönöm, hogy a siker, győzelem és a kiválóság rendkívüli életét adtad nekem. Bővölködöm és a Te határtalan áldásaid között élek, mivel királyi gyermek vagyok. Örököstársa vagyok Krisztusnak, és így a Szent Szellem szabadságában járok, élvezve a mennyi Atyám áldásait, Jézus nevében.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: János Evangéliuma 1:12; Galaták 4:6

1 éves biblia olvasási terv: Lukács evangéliuma 1:1-25; 5 Mózes könyve 3-4

2 éves biblia olvasási terv: ApCsel 27:32-44; Zsoltárok könyve 78




Keresztény szemmel


Életünkről képekben.


Istentisztelet - 2014.05.18. Szövétnek Gyülekezet

Tábor első este - Szabó Dávid dicsőítése és próféciák

2014. augusztus 28.

Zsoltár 16. Isten fiainak öröksége; (héberrel és kapcsolódó igékkel)

Zsolt. 16,1 Dávid [jelentése: szeretett, szerető; összekötő, egyesítő; főember] miktámja. [Dávid bizonyságtétele, zsoltára, Dávidnak drágakő gyanánt való Éneke; arany ékszere]. Tarts meg, és [védelmezz, őrizz, óvj meg] engem [Erős]  Istenem, [Uram] mert benned bízom, és [hozzád menekültem. Mert tebenned van reményem, és menedékem].

Zsolt. 16,2 Ezt mondom az Úrnak* [(jəhóváh): Jahve, Örökké létezőnek, Örökkévalónak]: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.

[Más fordítás: Mondjad ezt az Úrnak én lelkem; Te vagy az én Uram, te vagy boldogságom, téged semmi nem szárnyal túl! Rajtad kívül nincs, ami jó nekem; Én Istenem vagy Te, és semmi jóm néked nem használhat, mert jóságomra neked nincs szükséged]**

*A héber szerint: Istenem vagy te, nincs szerencse számomra kívüled!

**Megvallás, bármi történik a látható világban: „Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön! Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!... Istenem vagy te, azért hálát adok néked! Én Istenem, magasztallak téged” (Zsolt. 73,25-26; 118,28)

„Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela. Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!” (Zsolt. 140,6-7).

Zsolt. 16,3 A szentekben, akik e földön vannak [akik e földön élnek] és a felségesekben, bennük a [dicsőségesekben] van minden gyönyörűségem [és örömöm].

»Más fordítás: A szentekhez, kik az ő földén vannak, irányozta csodálatosan minden hajlandóságomat«*

*És én is: „Társuk vagyok mindazoknak, akik félnek téged, és akik határozataidat megtartják” (Zsolt. 119,63)

A Szent Szellem kijelentése: „Szemmel tartom a föld hűségeseit, hogy mellettem lakozzanak; a tökéletesség útjában járó, az szolgál engem” (Zsolt. 101,6).

Mózes megvallása: „Bizony szereti ő a népeket! Mind kezednél vannak az ő szentjei, oda szegődnek, (és letelepednek) a te lábaidhoz, és (hallgatják és befogadják) a te beszédeidet” (5 Móz. 33,3)

Hát: „Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét (magasztaljátok szent nevét)” (Zsolt. 30,5).

És hogy kik a szentek, azt Pál apostolon keresztül jelenti ki Isten Igéje: „az Isten gyülekezetének, ...a Krisztus Jézusban megszentelteknek, azoknak, akiket ő elhívott és saját népévé tett;... mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, az ő Uruk és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hívják... Mindeneknek,... Isten szerelmeseinek, hivatalos szenteknek... (1Kor. 1,2; Róm. 1,7).

Zsolt. 16,4 Megsokasodnak fájdalmaik, [bánatuk, ínségük, gyötrődésük] akik más isten után sietnek, és [akik más istenhez csatlakoznak]. Nem áldozom meg véres italáldozatukat és nem veszem nevüket ajkaimra.

 [Más fordítás: Sok gyötrődése van azoknak, akik más istenek után futkosnak. Nem veszek részt véres áldozataikban, nevüket sem veszem ajkamra; Nem hívom egybe gyülekezetünket véráldozatukra]*

*Mert én: „... tudom már, hogy nagyobb az Úr minden istennél...” (2 Móz. 18,11)

Az Úr megparancsolta – és a következményekre is figyelmeztette népét – hogy: „Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd, és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, aki (páqaḏ): meglátogatom az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek” (2 Móz. 20,3-5).


És hogy mit jelent az, hogy az Úr az Őt gyűlölőket azt Pál apostolon keresztül jelenti ki: „Ti és az én szellemem a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében egybegyűlvén, a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmával, Átadjuk az ilyent a Sátánnak a (hús)testnek veszedelmére, hogy a szellem megtartassék az Úr Jézusnak ama napján. (1 Kor. 5,4-5).

Hát: „Tartsátok meg mindazt, amit mondtam nektek! Más istenek nevét ne is említsétek, hallani se lehessen a szátokból!... De ha mégis elfeledkezel Istenedről, az Úrról, és más isteneket követsz, azokat tiszteled, és azok előtt borulsz le, kijelentem ma nektek, hogy akkor menthetetlenül elvesztek!” (2Móz. 23,13; 5Móz. 8,19-20)

És az Úr újra-és újra figyelmezteti népét: „Most pedig írjátok fel magatoknak ez éneket, és tanítsd meg arra Izráel fiait; adjad azt szájukba, hogy legyen nékem ez ének bizonyságul Izráel fiai ellen. Mert beviszem őt arra a földre, amely felől megesküdtem az ő atyáinak, a tejjel és mézzel folyó földre; és eszik, jóllakik és meghízik, azután pedig más istenekhez fordul, és azoknak szolgál, (megvet) és meggyaláz engem, és felbontja az én szövetségemet” (5 Móz. 31,19-20).

Józsué így buzdítja az Úr népét: „Legyetek azért igen erősek, hogy (megőrizzétek), megtartsátok és megcselekedjétek mindazt, ami meg van írva a Mózes törvényének könyvében; hogy (ne térjetek el), és el ne távozzatok attól se jobbra, se balra. Hogy össze ne elegyedjetek ezekkel a népekkel, azokkal, amelyek fennmaradtak közöttetek. isteneiknek nevét (ne említsétek) ki se ejtsétek, azokra ne esküdjetek, (ne tiszteljétek őket) se ne szolgáljatok nékik, (ne boruljatok le előttük) se előttük meg ne hajoljatok; Hanem ragaszkodjatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, amiképpen e mai napig tettétek!” (Józs. 23,6-8).

Hát vigyázzatok, mert: „Sok bánata van (és sok fájdalom éri) a céltévesztetteket, de aki bízik az Úrban, azt Ő szeretettel, és kegyelemmel veszi körül” (Zsolt. 32,10).

De az Úr ígéretet is tesz: „Kivonszom a vért szájukból és utálatosságaikat fogaik közül, de Istenünké lesz a maradékuk…  És tábort járok házam védelmére, az arra járók ellen, mint a sereg ellen, az ide-oda kóborlók ellen, és nem megy át többé rajtuk a sarcoló, (és nem támadja meg őket többé fosztogató) mert most szemmel tartom őt. Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, (ujjongj) Jeruzsálem leánya! Ímé, jön néked a te királyod; igaz és szabadító, (és diadalmas) Ő; szegény (alázatos) és szamárháton ülő, azaz nőstény szamárnak vemhén” (Zak. 9,7-9).

Az evangélium jelenti ki, hogy ki az a Király, aki jön: „Mondjátok meg Sion [jelentése: kiszáradt, megperzselt hely] leányának: [Vedd észre], ímhol jő néked a te királyod [hát nézd, királyod érkezik, és vonul be hozzád]. Alázatosan [és jóindulatúan, barátságosan, szelíden, szerényen] és szamáron [vagyis szamárháton] ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén [vagyis igavonó, járomba tört állat csikóján ülve]” (Mát. 21,5).

 János apostol is erről tesz bizonyságot: „Találván pedig Jézus egy szamarat (vagyis egy szamárcsikót), felüle arra, amint meg van írva: Ne félj Sionnak leánya: Ímé a te királyod jő, szamárnak vemhén (vagyis szamárcsikón) ülve. Ezeket pedig nem értették eleinte az ő tanítványai: hanem mikor megdicsőítteték Jézus, akkor emlékezének vissza, hogy ezek Őfelőle vannak megírva, és hogy ezeket mívelték Ővele.

(Más fordítás: Tanítványai először nem értették mindezt, de miután Jézus megdicsőült, visszaemlékeztek arra, hogy az történt vele, ami meg volt írva róla)” (Ján. 12,14-16).

És így folytatódik a kijelentés: „Azon a napon kútfő (és forrás) fakad a Dávid házának és Jeruzsálem lakosainak a bűn és tisztátalanság ellen, (hogy lemossa a vétket és a szennyet). És lészen azon a napon, így szól a Seregeknek Ura: Kivesztem (eltörlöm) a bálványok neveit e földről, és emlegetni sem fogják többé; sőt a prófétákat és a fertelmes (tisztátalan) szellemet is kiszaggatom (eltávolítom) e földről” (Zak. 13,1-2).

Zsolt. 16,5 Az Úr [Jahve, az Örökkévaló] az én osztályos részem [örökségem, örökrészem] és poharam, [kelyhem]. Te támogatod, és [te tartod kezedben] az én sorsomat [Te őrzöd osztályrészemet, és Te vagy, ki visszaadod nekem örökségemet]*

*Jeremiás megvallása: „Az ÚR az én osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom” (JSir. 3,24)

És még: „Azt mondám Uram, hogy az én örökségem a te beszédeidnek, a te igéidnek megőrzése, és megtartása” (Zsolt. 119,57)

Ezért: „Hozzád kiáltok, és hívlak téged, oh Uram; s ezt mondom: Te vagy oltalmam és örökségem az élőknek földén” (Zsolt. 142,6)

De a bálványimádóknak ezt mondja az Úr: „Akik lángoltok a bálványokért minden zöld fa alatt, megöltök gyermekeket a völgyekben, a hegyek hasadékai alatt. A folyónak sima köveiben van örökséged; azokat tetted örökségeddé, azok jutottak osztályrészedül…” (Ésa. 57,5-6).

Zsolt. 16,6 Az én részem [mérőkötelem, sorskötelem] kies [kellemes] helyre [kedves földre] esett, nyilván szép [tekintélyes, pompás] örökség jutott nékem, és [örökségem nagyon tetszik nekem. Kedvem telik örökségemben. Valóban pompás nekem az én örökségem].

Zsolt. 16,7 Áldom [dicsőítem] az Urat, aki tanácsot, és [értelmet] adott és [kijelentette] nékem, még éjjel is oktatnak [tanítanak, figyelmeztetnek, erre intenek] engem az én veséim, [az én bensőm].

Zsolt. 16,8 Az Úrra néztem, [az Úr van szemem előtt] szüntelen; mert jobb kezem felől van, [Ő áll jobbomon], ezért meg nem rendülök [meg nem tántorodom, meg nem ingok].

»Más fordítás: Mindig szemem előtt lebeg az Úr, ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak«*

*Mert aki az Úrra néz minden helyzetben, bizton vallhatja, hogy:Az Úr az én erőm és pajzsom, Őbenne bízott szívem és megsegíttettem; örvend szívem és énekemmel dicsérem őt” (Zsolt. 28,7).

Ezért – mondja Dávid: „Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette! Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, akik elítélik őt” (Zsolt. 109,30-31).

Hát te se félj, mert: „Az Úr van jobbodon: királyokat zúz össze haragja napján (Zsolt. 110,5)

Zsolt. 16,9 Azért örül az én szívem [az én bensőm] és örvendez [vígad] az én szellemem, [és ujjong a nyelvem]. Hústestem is biztonságban lakozik, és [reménységben pihen, és békében fog majd nyugodni].

Zsolt. 16,10 Mert nem hagysz engem a Seolban, vagyis [a holtak hazájában]; nem engeded, hogy a te szented rothadást [romlást bomlást, pusztulást, enyészetet] lásson [nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba, és meglássa a sírt]*

173 Dávid próféciája az Úr Jézusról: „Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, akik elítélik őt”  „Hiszen annyira szeretsz engem, hogy a sír mélyéből is kimentettél” És: megszabadítottál engemet a haláltól, szemeimet a könnyhullatástól és lábamat az eséstől (Zsolt. 109,31; 86,13; 116.8)

Péter apostol bizonyságtétele a prófécia beteljesedéséről: „Mert Dávid ezt mondja Őróla: Magam előtt láttam az Urat mindenkor, mert ő nékem jobb kezem felől van, hogy meg ne tántorodjam. Annakokáért örvendezett az én szívem, és vígadott az én nyelvem; annakfelette az én hústestem is reménységben nyugszik. Mert nem hagysz engemet a sírban, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. Megjelentetted nékem az életnek útait; betöltesz engem örömmel a te orcád előtt. Atyámfiai férfiak, szabad nyilván szólanom ti előttetek Dávid pátriárkáról, hogy ő megholt és eltemettetett, és az ő sírja mind e mai napig minálunk van. Próféta lévén azért, és tudván, hogy az Isten néki esküvéssel megesküdött, hogy majd az ő ágyékának gyümölcséből támasztja a Krisztust test szerint, hogy helyeztesse az ő királyi székibe, Előre látván ezt, szólott a Krisztus feltámadásáról, hogy az ő lelke nem hagyatott a sírban, sem az ő (hús)teste  rothadást nem látott. Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk” (Csel. 2,25-32)

És a bizonyságtételt megismétli: „Azért mondja másutt is: Nem engeded, hogy a te Szented rothadást lásson. Mert Dávid, minekutána a saját idejében szolgált az Isten akaratának, elaludt, és helyezteték az ő atyáihoz, és rothadást látott. De akit Isten feltámasztott, az nem látott rothadást. Azért legyen néktek tudtotokra, atyámfiai, férfiak, hogy ez által hirdettetik néktek a bűnöknek bocsánata: És mindenekből, amikből a Mózes törvénye által meg nem igazíttathattatok, ez által mindenki, aki hisz, megigazul” (Csel. 13,35-39).

Zsolt. 16,11 Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.

[Más fordítás: Megmutatod nekem az élet útját, az öröm teljességét színed előtt, és a gyönyörűséget jobbodon mindörökké]*

*És az én: „Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel” Mert: Te vagy oltalmam, te mentesz meg a veszedelemtől, s körülveszel a szabadulás örömével! Szela” (Zsolt. 30,12; 32,7)

„Én pedig meglátom orcádat, mint megigazult ember, öröm tölt el, ha meglátlak, amikor fölébredek” (Zsolt. 17,15)





Te vagy Uram!

A parancsolatról.

A parancsolat célja nem az, hogy megvalósítása által legyen valami, ami eddig nem volt, hanem hogy kifejezésre jusson az, ami van, ami Krisztus által lett.  /JUBILEUM/


Megvallás.

Uram! 
Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vígasságára; mert a te nevedről neveztetem, oh Uram, Seregeknek Istene!” (Jer. 15,16)


A Szellem általi ima eredménye:

Az Úr, mint egy hős kijő, és mint hadakozó felkölti haragját, kiált, sőt rivalg, és ellenségein erőt vesz(Ésa. 42,13; )


Hogyan imádkozzunk?

 „Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Szellem által” (Eféz. 6,18)


A jó cselekedetről.

Semmilyen jó cselekedet nem túl kicsi ahhoz, hogy ne érje meg megtenni. (Ismeretlen)




Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól
 

Ahhoz, hogy Isten megbocsásson az embernek, nem volt elég, hogy Ő mindenható, sem az, hogy szeretett minket. Igazsága nem engedte meg, hogy szőnyeg alá söpörje a bűneinket. A bűnökért valakinek bűnhődnie kellett, mert „vérontás nélkül nincs bűnbocsánat”. A bűn tette szükségessé a keresztet. Ebben az áldozatban a világ összes bűnét és gonoszságát magához vonzotta, mint mágnes a vasreszeléket, hogy a kereszt megemésztő tüzében végleg megsemmisítse. És miközben minket arra hívott el, hogy „örüljünk az Úrban mindenkor”, az isteni ének rövid időre elhallgatott, amikor mindez történt. Betölti-e ez a szívedet hálával? REINHARD BONNKE


Szeretet-Közösség



Keresztény szépségportál


Aki elmélkedés nélkül olvas, olyan mintha emésztés nélkül enne.” - Edmund Burke -

www.keresztenyszepsegportal.hu