Reinhard Bonnke: Az Evangélizáció

Az EVANGÉLIZÁCIÓ Isten ötlete volt, és Ő az első és leglelkesebb támogatója. Valaki azt találta mondani, hogy a Biblia egyetlen isteni „felsóhajtás” a bűn és a bűnös miatt. De a „felsóhajtás” nem fejezi ki a lényeget. Inkább mondhatjuk, hogy „felkiáltás”. Már a Teremtés könyvében azt olvassuk, hogy az Úr szólítja az embert: „Ádám, hol vagy?” (1Mózes 3,9). Ez nem sóhaj volt, hanem kiáltás, amely riadalmat keltett az angyalok között a mennyben, és amely az Éden kerttől a Gecsemáné kertjéig visszhangzott!

Aztán a Golgota furcsa nappali sötétségében az ott állók egy mélyből feltörő kiáltást hallottak a kereszten haldoklótól: „Elvégeztetett!” Ez ugyanaz a hang volt. Ha bárki más közömbös érzéseket is mutat az evangelizáció iránt, Isten sohasem. Számára ez a legfontosabb, amelyért MINDENT feláldozott: saját Fiát, aki előbb „hangos kiáltásokkal és könnyek között” esedezett a bűnösökért (Zsidó 5,7), majd vérrel és izzadsággal szerzett engesztelést a kereszten.

„Jézushoz és a meghintés véréhez (járultatok), amely hatalmasabban BESZÉL, mint az Ábel vére (Zsidó 12,24). „Jézus drága, drága vére, kifolyt a Golgotán, kifolyt a lázadókért, kifolyt a bűnösökért, kifolyt értem”. Köszönöm, Úr Jézus!