Készítette: Krisztus Szeretete Egyház
Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyiszékéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk; a szükség idején segítséget kapjunk. (Zsidó 4,16)
Amikor elfogadtad Jézust életed Urának, az egyik kiváltság, amit kaptál, az az, hogy jogodban áll bármikor Isten trónja elé járulni. Gondold csak meg! Jogod van bátran Isten elé menni, és kérni Tőle bármit, amire csak szükséged van.
Bár a Biblia világosan tanítja ezt, sokan mégsem járulnak bátran Isten elé. Azt gondolják, „Én nem mehetek oda Istenhez. Megállok itt kint, majd kiáltok, és remélem, meghall engem.” Régen én is így gondolkoztam.
Emlékszem egy esetre, amikor imádkoztam, könyörögtem, a menny kapuin dörömböltem szellemi ébredésért esedezve. Egy kis idő múlva az Úr szólt hozzám. „Mit csinálsz?” kérdezte.
„A menny kapuin dörömbölök, ébredésért imádkozom,” válaszoltam.
”Kenneth, mekkora a városom?” kérdezte.
”Hát, azt tudom, amit a Biblia mond: körülbelül 1500 mérföld széles, és 1500 mérföld magas.”
”Akkor miért dörömbölsz a kapukon? Ha azt vesszük, hogy a trónom a város közepén van, akkor te 750 mérföldre vagy! Különben is, a kapuk nincsenek bezárva. Miért nem hagyod abba a dörömbölést, és jössz be egyszerűen?”
Miután bocsánatot kértem, amiért a tradicionális imádkozási formát gondolkodás nélkül átvettem, eszembe jutott, hogy az Ige azt mondja, járuljunk bátran Isten trónjához. Azóta is így teszek.
Szükséged van valamire Istentől? Ne vesztegesd arra az idődet, hogy a kapukon kívül álldogálsz. Jézus által helyet kaptál Isten tróntermében. Lépj csak be! Az ajtó mindig nyitva áll előtted!
Igei olvasmány: Zsidó 4,14-16; 5,1-9
Kenneth Copeland
Amikor elfogadtad Jézust életed Urának, az egyik kiváltság, amit kaptál, az az, hogy jogodban áll bármikor Isten trónja elé járulni. Gondold csak meg! Jogod van bátran Isten elé menni, és kérni Tőle bármit, amire csak szükséged van.
Bár a Biblia világosan tanítja ezt, sokan mégsem járulnak bátran Isten elé. Azt gondolják, „Én nem mehetek oda Istenhez. Megállok itt kint, majd kiáltok, és remélem, meghall engem.” Régen én is így gondolkoztam.
Emlékszem egy esetre, amikor imádkoztam, könyörögtem, a menny kapuin dörömböltem szellemi ébredésért esedezve. Egy kis idő múlva az Úr szólt hozzám. „Mit csinálsz?” kérdezte.
„A menny kapuin dörömbölök, ébredésért imádkozom,” válaszoltam.
”Kenneth, mekkora a városom?” kérdezte.
”Hát, azt tudom, amit a Biblia mond: körülbelül 1500 mérföld széles, és 1500 mérföld magas.”
”Akkor miért dörömbölsz a kapukon? Ha azt vesszük, hogy a trónom a város közepén van, akkor te 750 mérföldre vagy! Különben is, a kapuk nincsenek bezárva. Miért nem hagyod abba a dörömbölést, és jössz be egyszerűen?”
Miután bocsánatot kértem, amiért a tradicionális imádkozási formát gondolkodás nélkül átvettem, eszembe jutott, hogy az Ige azt mondja, járuljunk bátran Isten trónjához. Azóta is így teszek.
Szükséged van valamire Istentől? Ne vesztegesd arra az idődet, hogy a kapukon kívül álldogálsz. Jézus által helyet kaptál Isten tróntermében. Lépj csak be! Az ajtó mindig nyitva áll előtted!
Igei olvasmány: Zsidó 4,14-16; 5,1-9
Kenneth Copeland
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.