Péld 12:24 A férfiú elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
„Aki aggódik szívében, az levertté lesz – a jó szó viszont felvidítja.” (Péld 12,24.) Így mondja az újabb fordítás.
Szeretnél boldog környezetben élni? Ennél jobbat kevéssé
lehet elképzelni. Tedd boldoggá azokat, akik között élsz. Vidámítsd fel őket.
Napról-napra. Ma is. Mivel? Azzal, amid van. JÓ SZÓVAL. Add nekik a jó szót.
Mosolyogj rájuk, és szólj jót. Szóld a jót.
Legyen ez a mai nap a JÓ SZÓ NAPJA. Ámen. :)
Legyen ez a mai nap a JÓ SZÓ NAPJA. Ámen. :)
Ez választás kérdése. Kiválasztod a szavakat. Még, ha nagyon
el vagy is keseredve, nem kell, hogy rosszat mondj. Félreérted, ha azt
gondolod, hogy szavaid arra valók, hogy „levezesd az érzelmeidet”. Nem. A
szavaidat másért adta az Úr. Ha csak teljesen egyedül vagy az Úr előtt, esetleg
megteheted, hogy kiöntöd szívedet, és bánkódásaidat. Sírhatsz az Úr előtt – van
ilyen. Oké. De, ha már mások ott vannak, őrizd szavaidat, mert nem arra valók,
hogy minden megfélemlítést, lenyomást, depressziót, amit az ördög rád akar
hozni, ráárassz másokra. Nem. Szavaid építőkövek. Építenek másokat, építik
saját életedet.
A szavaim nem arra valók, hogy az érzelmeimet levezessék? Ez
kicsit más, mint amit az emberek gondolnak, ugye?
Persze összetettebb. Hiszen az érzéseinket is kimondjuk – és
az érzéseinkre is hatnak szavaink, és ha ezek jó érzések, dicséret, szeretet,
hála, akkor nagyon jó, hogy szólsz, és beszélsz, érzéseidről is, de tégy
különbséget.
De ne engedd, hogy a negatív érzés elsodorjon. Ne add oda
neki a szavaidat. Ne tudja szavaidat felhasználni.
Az ördög nagyon sokszor támad negatív érzéseken keresztül.
Több ezer éves tapasztalata van az emberrel. Tudja, hogy ha az érzelmeit
megkaparintotta, jönnek a gondolatok, szavak, döntések, cselekedetek, szokások,
jellem, kapcsolatok, és az egész sorsa. Így szerez magának fegyvereket.
Eszközöket. Így teszi tönkre az emberek életét.
A szavaid nem arra valók, hogy minden félelmedet kimondd.
Tudod, amikor kimondod, úgy tűnik, mintha megkönnyebbülnél egy pillanatra – de
nem ez történik. Hanem kifeszítesz egy kötelet. Azután, ahogy mondod tovább –
mert egy szó után nem szűnik meg, hanem jön a következő, a következő – elkezded
összefűzni ezeket a köteleket. Végül belegabalyodsz, és annyi kötéllel vetted
már körül magadat, hogy ki sem látsz közülük, nem, hogy ki tudnál jönni. Oda
kell jönni, és jó szóval, mint éles karddal, levágni ezeket rólad, és
felszabadítani téged, hogy tudj helyesen gondolkodni és látni. Az Úr Jézus
felszabadító. Ő jó szót mond. Kimondja a jót, és levágja a gonosz kötelét.
„Igaz az Úr. ELSZAGGATJA a gonoszok kötelét.” (Zsolt 129,4.)
Vidámíts. Erősíts meg. Használd jóra szavaidat. Válogass.
Mondd ki a jó szót. A rosszat pedig ne engedd ki. Ha bizonytalan vagy, mondd ki
azt, amiben biztos vagy. Ha tanácsot kérsz, ne fesd le szándékosan a dolgokat
úgy, hogy sajnálatot válts ki. Mondd ki a jót is. Azt, amit az Úr már mutatott
neked. Mondd ki a bizalmadat is az Úr felé – ne csak az elkeserítő
körülményeket. Máris másként tűnnek fel. A te Urad minden helyzetből meg tud
szabadítani téged. Zsolt 129,4: „Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.”
Ha a jó szót szólod, megvidámítod környezetedet. Ha az
aggódásnak engedsz, elmédben a gyötrelemnek adsz teret, és erről beszélsz – le
fog húzni téged magad is, és másokat is, akiket hasonlóképpen kísért a gonosz.
Nem kell őszintétlennek lenned. Nem kell „úgy csinálnod,
mintha”… Nem kell „képet mutatnod” (ne légy képmutató). De tudd, hogy az
érzések változnak. Nem végérvényesek! És amit ma rossznak látsz, lehet, hogy
nem is annyira rossz… még valami jóra tudja használni az Úr. Lehet, hogy néhány
óra alvás után, vagy egy bölcs tanácsossal való beszélgetés után, már nem is
tűnik annyira lehetetlennek!
Egy-egy helyzet ma rosszabbnak tűnik holnap jobbnak. Még a
legreménytelenebbnek kinéző helyzet is változtatja kinézetét, és vannak
szempontok, amik még egy ilyen helyzeten is javíthatnak – úgyhogy ne add oda
szavaidat a rossznak.
Egy tanács. (Nekem is szól.)
Ha beszélgetsz is valakivel arról, amiben vagy, esetleg a
legrosszabbról is, AMI JÓ VAN BENNE, mondd ki.
Ragadd meg a jót, és mondd ki.
Ezzel is harcolsz a gonosz ellen. Az ördög azt akarja, hogy
látásmódja akadálytalanul elsodorjon mindenkit. A depresszió, a félelem, a
betegség, a halál… ezeket akarja behozni. De nem ezek a győztesek. Nem az
ördögé az utolsó szó. A te Urad győzött, és minden helyzetet meg tud javítani,
mindent fel tud használni jóra, és a rosszat jóvá teszi. Sőt, a jót még jobbá.
Sőt, a legjobbá. Annyira, ahogy el sem tudod képzelni. Mondd ki a bizalmadat.
Ha semmi másod nincs, mert annyira sötét a helyzet, akkor is
MONDD KI A BIZALMADAT a te Uradban.
MONDD KI, hogy ki Ő, hogy milyen Ő, hogy mit fog tenni, mert
Ő Magát meg nem tagadhatja.
MONDD KI, hogy te szereted Őt, és tudod, hogy akkor is jóra
fogja vinni ezt a helyzetet, ha akármilyennek látszik is most – mert azoknak
pedig, akik az ISTENT SZERETIK, minden, de minden, összedolgozik a javára.
(Róma 8,28.)
MONDD KI. Ezzel letetted a voksodat Mellette, szemben az
ördöggel. Az Isten dicsősége rajtad feltámad.
MONDD KI. Mert szavaid erre valók.
Az Igét arra kaptad, hogy levágd a félelem köteleit. A
depresszió köteleit. A harag köteleit. Az engedetlenség köteleit.
Ki tudod mondani: „Az Úr, az én Uram, jóságos. Odaadom magam
Neked, Uram, mindenestül. Még, ha ellenkezik is bennem bármi, ne az én akaratom
legyen meg, hanem a Tiéd. Legyen meg. Menjen végbe. Történjen meg. Én akkor is
engedelmeskedni fogok Neked. Ámen.”
Ez a jó szó. Még akkor is, ha az ellenkezőjét éreznéd.
Nem csak a társadért mondod ki a jó szót. Ha te magad vagy
gyötrelemben – aggódásban, bizonytalanságban – akkor is mondd ki a jó szót.
Nem csak saját magad hallod. Ott van a te Urad, az Úr… és az
angyalok, sőt, az ellenség is – mondd ki! Az Isten dicsősége meglátszik rajtad.
Ez a világ a dicsőségre vágyik. Arra vár, hogy meglássa az
Urat a maga dicsőségében. Amit elvégzett, amilyen Ő valójában. És ehhez téged a
te Urad az Ő munkatársává tett. És szavait is odaadta, hogy végezhesd munkáját,
és végezhesse Ő is benned. Használd beszédedet így. Hulljanak le a kötelek.
Jézus nevében. Ámen. (Róma 8,19.21. – „… az Isten fiai dicsőségének a
szabadságára…”)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.