"Vessed az Úrra a te
terhedet" (Zsolt 55,23).
Különbséget kell tennünk
helyes és helytelen teherhordozás között. A bűnnek és kételynek a terhét
sohasem kellene hordoznunk, de vannak terhek, amelyeket Isten helyezett ránk,
amiket nem is szándékozik levenni rólunk; azt szeretné, ha azokat Őreá tennénk
vissza. "Vessed az Úrra a te terhedet." Ha Istenért munkálkodunk és
közben nem maradunk közösségben vele, a felelősség érzése nyomasztóan nehezedik
ránk; de ha visszatesszük Istenre, amit Ő helyezett ránk, akkor leveszi a
felelősségérzet súlyát azáltal, hogy nyilvánvalóvá teszi jelenlétét, hatalmát.
Isten sok munkatársa indult
el a szolgálatba nagy bátorsággal és tiszta szándékkal, de Jézus Krisztussal
nem volt bensőséges kapcsolatuk és csakhamar összeroppantak. Nem tudtak mit
kezdeni a teherrel, belefáradtak a hordozásba; az emberek pedig azt mondják:
"Milyen elkeserítő vég ilyen kezdet után".
"Vessed az Úrra a te
terhedet." - Eddig magad hordoztad az egészet, tedd most nyugodtan Isten
vállára az egyik végét. "Az uralom az Ő vállán lesz" (Ézs 9,6). Add
át Istennek, amit rád helyezett; ne dobd el magadtól, hanem tedd Őrá saját
magaddal együtt és a súly könnyűvé válik a közös hordozásban. De soha ne
szakadj el a terhedtől!
Oswald Chambers
"Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.