Bob Gass: Próbáld meg elkerülni a viszályt!

„Ne legyen viszály köztem és közted…” (1Mózes 13:

Amikor a közös legelők már túl kicsinek bizonyultak nyájaik számára, Ábrahám ezt mondta az unokaöccsének, Lótnak: „Ne legyen viszály köztem és közted… hiszen rokonok vagyunk!” (1Mózes 13:.

Két fontos leckét tanulhatunk meg ebből a történetből:

 1) Ne várj, ragadd meg a kezdeményezést! Ábrahám nem mondta azt: „Nem akarok ezzel foglalkozni”. Nem, ő megértette, hogy ha ez így megy tovább, akkor éket verhet kettőjük közé, ezért csírájában elfojtotta. Utólag már bölcsek lehetünk, de a tartós kapcsolatokhoz előrelátásra van szükség. Isten csak nemrég mondta Ábrahámnak: „… megáldalak, naggyá teszem nevedet…” (1Mózes 12:2).

De a növekedés és az áldás bölcsességet kíván. Mivel Isten terve beteljesedőben volt Ábrahám életében, ezért ezt a helyzetet kezelni kellett. Senki sem örül a konfrontációnak, de a jövendő békéje és gyarapodása megköveteli, hogy a dolgokat bölcsen kezeljük, mielőtt kicsúsznak a kezünk közül.

2) Ne aggódj amiatt, hogy esetleg kárt vallasz, Isten majd elrendezi a dolgot számodra. Lót, kettőjük közül a fiatalabb, a termékeny, bőséges vízellátású földeket választotta a Jordán völgyében, Ábrahámnak hagyva azt, amivel úgy tűnt, nagybátyja rosszabbul jár. Idősebb félként Ábrahámnak megvolt a lehetősége, hogy jogaira hivatkozva a jobb földet magának követelje, de nem tette.

Azért, mert felismert két dolgot:

 a) ezzel véget ér Lóttal való kapcsolata, épp ezért itt az ideje nagylelkűen búcsúzni egymástól, nem pedig viszállyal.

 b) Az ő célkitűzései és az ő értékrendje összeegyeztethetetlen Lótéval. Amit Lót választott, füstbe ment; amit Ábrahám választott, áldássá lett az egész emberiség számára. Légy tehát békességszerző, és járj Isten áldásában!