„Megmutatta nekik a kezét"

„...Jézus... megmutatta nekik a kezét..." (János 20:19-20)

Dr. Paul Brand, egy zseniális sebész, aki az indiai Vellore Keresztyén Orvosi Egyetemén dolgozott, ezt írta: „Majd minden nap csodálatos kezekkel dolgozom… ám az évben egy nap különleges jelentéssel bír… Amikor az egész világ a Nagyhetet ünnepli… én Jézus kezein gondolkodom… azok a kezek, amelyek annyi jót tettek, egy napon át lettek szegezve egy durva vassal… a római kivégzõosztag emberei keresztülszúrták a csuklón, épp a kéztõcsontnál, ahol az ujjakat mozgató inak haladnak és a középsõ ideg… ez a kezet megbénította, és karomszerûen összerántotta, Jézus pedig nem kapott semmilyen fájdalomcsillapítót… Késõbb az egész testsúlya kezeire nehezedett, így még több szövet roncsolódott, és még több vért veszített.

Volt vajon valaha ennél kétségbeejtõbb kép? A tanítványok, akik abban reménykedtek, hogy õ a Messiás, elbújtak a sötétben és szétszéledtek.” Ám nem ekkor láttuk utoljára Jézus kezeit! A Biblia azt mondja: „…amikor beesteledett, a hét elsõ napján, ott ahol összegyûltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: »Békesség néktek!« És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát.

 A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat.” Dr. Brand így folytatja: „Jézus úgy döntött, hogy kezein lévõ sebei örökre emlékeztessék az itt töltött idõre. Ezért hiszem, hogy Isten hallja, és megérti fájdalmunkat… mert megtartotta azokat a sebhelyeket, mint a megsebzett emberiség maradandó képmását. Õ tudja, hogy milyen az élet a földön, mert járt itt. A kezei bizonyítják.”

Vidd hát sebeidet ma Jézushoz, és engedd, hogy meggyógyítsa testedet és lelkedet!