Ige: Kegyelem néktek

Az apostol a mindenkorban élő pogányokból megtérteknek így ír:

 „Pál, apostol [(aposztolosz): meghatalmazott, teljhatalmú megbízott, aki Jézus Krisztus hatalmával szól, és cselekszik] (nem emberektől, sem nem ember által [kapta elhívását], hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, aki feltámasztotta őt a halálból)

És a velem levő összes atyafiak [testvérek, írjuk ezt a levelet] Galácia [kihívott] gyülekezeteinek [eklézsiáinak]:

Kegyelem néktek [(kharisz): Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása az ember iránt. Így is megfogalmazhatjuk: A kegyelem Isten szeretetének konkrét cselekedetekben való megnyilvánulása az emberért, az emberen és az emberben]. És békesség [(g: eiréné): az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] az Atya Istentől, és a mi Urunk Jézus Krisztustól” (Gal. 1,1-3)