Isten kegyelme

„… ha pedig kegyelembõl van, akkor már nem cselekedetekért..." (Róma 11:6)

Pál azt írja: ha pedig kegyelembõl van, akkor már nem cselekedetekért, mivel a kegyelem akkor már nem volna kegyelem."

Dr. Gerald Mann lenyûgözõ történetet mond el arról, hogyan szerezte meg a doktorátusát görög nyelvbõl. Csak hatan voltak, akik ezt a szakot választották. A professzorról az a hír járta, hogy soha senkinek nem ad ötöst. Az elsõ órán a tanár felmutatott egy görög nyelvkönyvet, és nagy csodálkozásukra ezt mondta: Már beírtam a jegyeiket, és nem számít, mennyit tanulnak, nem számít, hány kredit pontot szereznek, már mindannyiuknak megadtam az ötöst!"

Dr. Mann így folytatta: A hatból öten sokkal többet tanultunk, mint valaha is lehetségesnek tartottuk volna. A hatodik fiatalember csak úgy elvolt, sosem erõltette meg magát igazán." Értsd meg ezt: a kegyelem erõt ad a kimagasló teljesítményre, vagy engedélyt arra, hogy eléldegélj. Akárhogy is, abban a pillanatban, amikor bizalmadat Krisztusba veted, Isten elfogad, és igaznak tekint.

Miért rendezte ezt így Isten? Mert õ feltétel nélkül szeret, és az egyetlen válasz, ami megelégedésére szolgál, az a szeretet. Milyen csodálatos igazság ez: Isten sebezhetõvé teszi magát, kiteszi magát annak, hogy az emberek elutasítsák!

Most talán azon töprengsz: Hogyan bizonyíthatom, hogy tényleg szeretem Istent?" Ez könnyû: ha szereted a testvéreidet (ld. 1János 4:21); ha szereted Isten Igéjét (ld. Zsoltárok 119:97); ha szívesen töltesz idõt imádságban (ld. Jeremiás 29:12).

A kegyelem, ha helyesen értelmezik, nem akadálya a szentségnek, éppen a kegyelem hozza létre. Mert megjelent az Isten üdvözítõ kegyelme minden embernek, és arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, józanul, igazságosan, és kegyesen éljünk a világban" (Titusz 2:11-12).

www.maiige.hu