KIÚT A KÁOSZBÓL

1 Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. 2 A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. 3 Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. 4 Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta

tehát Isten a világosságot a sötétségtől. 5 És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap. 1Móz 1,1-5.

                                KIÚT A KÁOSZBÓL

Megkérdezte tőlem: Emberfia! Életre kelnek-e még ezek a csontok? Én így feleltem: Ó, Uram, Uram, te tudod! (Ez 37,3)

Rajztanárunk kiadta a feladatot: "30 percetek van arra, hogy lerajzoljátok, ami az eszetekbe jut." Az üres papírt bámulva töprengtem: "Mi a csodát rajzoljak?" Tanárunk nem tágított: "Tegyétek a papírra a ceruzát, és csak kezdjetek firkálgatni!"

Az idő lejártával egyenként végigkérdezett mindenkit, mit rajzolt. Osztálytársaim vidáman sorolták: madarakat, házakat, állatokat, fákat és így tovább. Mikor engem szólított, zavartan álltam fel. Néhány pillanatnyi csend után odasétált hozzám. Megmutatta vázlatomat az

osztálynak, és azt mondta, gyönyörű művészi munkát végeztem.

Az osztály nevetett, ahogy lesütöttem a szemem, azt gondolva, hogy gúnyt űz belőlem. "Gyönyörű a virágod!" Lapomat letette az asztalára, néhány vonalat húzott még hozzá, hogy befejezze a képemet - egy gyönyörű virág formálódott ki.

Több mint 30 év múltán az 1Móz 1-et olvasva jutott eszembe ez a kép. A világ "kietlen és puszta" volt. Ám Isten formát, fényt és szépséget hozott a világba.

Néha az életem zavarosnak tűnik. Isten azonban sok jó és gyönyörű dolgot hoz ki a káoszból - irkafirkámhoz hasonlóan, melyek végül egy szép virág képévé váltak.

Imádság: Drága Istenünk, ha életünk zavarosnak tűnik, hadd lássuk kezed munkáját, mely rendet teremt. Ámen.

Isten szépséget tud előhozni a látszólag zavaros dolgokból.

Francis Lawer Sackitey (Eastern, Ghána)

www.csendespercek.hu