HŰSÉGES IMA

1 Miután befejezte minden beszédét, amelyet a nép füle hallatára mondott, bement Kapernaumba. 2 Egy századosnak volt egy szolgája, akit nagyon kedvelt, s aki most beteg volt, és haldoklott. 3 Amint hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit, és kérte: jöjjön el, és mentse meg a szolgáját. 4 Amikor odaértek Jézushoz, sürgetve kérték: "Méltó arra, hogy megtedd ezt neki, 5 mert szereti népünket, ő építtette a zsinagógát is nekünk." 6 Jézus erre elindult velük. Amikor pedig már nem volt messze a háztól, a százados eléje küldte barátait, és ezt üzente neki: "Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy a hajlékomba jöjj.

7 De magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád, hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám. 8 Mert én is hatalom alá rendelt ember vagyok, és nekem is vannak alárendelt katonáim. Ha szólok ennek: Menj el, elmegy; és a másiknak: Jöjj ide, idejön; és ha azt mondom a szolgámnak: Tedd meg ezt, megteszi." 9 Amikor Jézus ezt meghallotta, elcsodálkozott rajta, és hátrafordulva így szólt az őt követő sokasághoz: "Mondom nektek, Izráelben sem találtam ekkora hitet." 10 Mire a küldöttek visszatértek a házba, a szolgát egészségesen találták. Lk 7,1-10.

                           HŰSÉGES IMA

Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. (Jak 5,16)

Teljes szívemből együtt éreztem a misszionárius feleségével, aki otthon maradt, hogy a gondozásra szoruló gyermekét ápolja, amíg a férje távol van. Meg kellene látogatnom! - gondoltam. De mikor? Már így is több dolgom van, mint amit el tudnék intézni. Egy másik államban élő közeli rokonom egy kórház hospice részlegén feküdt, és még látni akartam halála előtt. Lehetetlennek tűnt mindkettőjüket meglátogatnom. Nem tudtam mást

tenni, csak imádkozni!

"Csak" imádkozni tudok? - gondolkoztam el azután. Komolyan veszem én az imádságot? Nem éppen Isten az, aki az imádság által be tudja tölteni a szükséget az én személyes jelenlétem és közreműködésem nélkül? Nem csoda, hogy túlságosan megterhelt mások baja. Azt a felelősséget vettem magamra, amely az Istené!

Kértem Isten segítségét, hogy bízzam imáim meghallgatásában, nem az én cselekedeteim révén, hanem az ő munkája által. Az imádság valóban sokkal hatalmasabb és fontosabb bárminél, amit én tehetek. Néha én is személyesen része lehetek az imádságokra érkező válaszoknak, de az imameghallgatás többnyire az én közreműködésem nélkül történik.

I

máinkra adott válaszként Isten közel van a magányos emberekhez és a haldoklókhoz. Nagy ereje van imáinknak.

Imádság: Gondviselő Istenünk, tégy bennünket hűségessé az imádkozásban, és segíts bíznunk a válaszodban. Ámen.

Ha nem lehetünk a szükségben lévőkkel, imádkozzunk értük.

Marion E. Gorman (Pennsylvania, USA)

www.csendespercek.hu