2013. január 12.

Hogy ne keljen...


„Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.”
Máté 7,12

Na, végre! – dőlt hátra fáradtan a karosszékében. Itt az ideje a pihenésnek, hogy egy kicsit kényeztessem magam. Egész nap pocsék napom volt! Mintha minden és mindenki összeesküdött volna ellene. Reggel a boltban jól összeveszett a pénztárossal, mert az nem akarta felváltani a pénzét. Hát jól megmondta neki a magáét.

A munkahelyén – nem elég, hogy a főnöke – de még a közvetlen munkatársa is állandóan egzecíroztatta: „Főzd meg a kávét, most te vagy a soros! Szaladj el a postára, ennek e levélnek időben oda kell érnie!” Hát ki ő, hogy így bánjanak vele! – gondolta morcosan, majd masszírozni kezdte sajgó lábait. De jól kibabráltam vele – mosolyodott el gúnyosan, ahogy a határidőre gondolt, amit a másik elnézett és ő nem javította ki. Majd rájön! Ha meg nem, annál jobb lesz nekem. Legszebb öröm a káröröm, mert nincs benne irigység.

Felállt és kiment a fürdőszobába és néhány pillanat múlva már zubogott a víz. A sók és a különböző olajok kellemes illata betöltötte a levegőt, örömmel szívta magába miközben a habot hajtotta a kezével a kádban. Gyorsan vetkőzött, de lassan ereszkedett bele a forró vízbe. Ez sokkal jobb, mint azzal a fafejjel beszélni.

– A szomszédja járt a fejében, meg az, hogy milyen jól tette, hogy lemondta a látogatást. Nem emlékezett arra, hogy mikor kezdődött az egész, arra sem, hogy melyikük kezdte. Már annyi minden történt azóta, nem is érdemes rágni magam ezen! Én nem megyek oda, ő meg ne jöjjön ide! Hagyjuk békén egymást! Közben észre sem vette a keserű ízt a szájában. Váratlanul egy szellő kinyitotta a rosszul bezárt ablakot és könyvének lapjai peregni kezdtek a mellette levő széken. Felült és kezébe vette a Bibliát: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.” – olvasta. Villámcsapásként érte a felismerés: Ez nekem szól!

- Bocsáss meg Uram! Sajnálom. Segíts, hogy holnap jobb legyek! – mondta maga elé őszintén.

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2012/09/hogy-ne-keljen.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.