"Íme, a szűz fogan méhében és szül fiat s nevezi azt
Immánuelnek" (Ézs 7,14).
Az Ő történelmi születése. "Azért a születendőt is
szentnek hívják, Isten Fiának" (Lk 1,35).
Jézus Krisztus beleszületett ebbe a világba, de nem volt
innen való. Nem történelmi fejlődés következtében lett. Kívülről jött bele a
történelembe. Jézus Krisztust nem mondhatjuk "a legjobb embernek",
hanem Ő olyan valaki, aki egyáltalán nem az emberi nemzetségből származott. Jézus Krisztus nem Istenné vált ember,
hanem testet öltött Isten. Isten jött bele az emberi testbe, kívülről jött.
Az Ő élete a legmagasságosabb és a legszentebb belépést jelenti ebbe a világba
- a legalsóbb rendű ajtón keresztül. Urunk születése valóban advent -
idejövetel volt - felülről.
Megszületése bennem. "Akiket ismét fájdalommal szülök,
amíg ki nem ábrázolódik bennetek Krisztus" (Gal 4,19).
Mint ahogyan a történelembe kívülről lépett be Jézus, az én
életembe is kívülről kell bejönnie.
Megengedtem-e, hogy személyes emberi életem Isten Fia
számára "Betlehemmé" legyen? Nem léphetek be Isten királyságába, amíg
felülről meg nem születtem - a természetes születéshez nem hasonlítható módon.
"Szükséges nektek újonnan születnetek!" (Jn 3,7). Nem parancs ez,
hanem alapvető tény. Az újjászületésre az a jellemző, hogy olyan tökéletesen
átengedem magam Istennek, hogy Krisztus kiformálódik bennem. Mihelyt pedig Ő
kiábrázolódik bennem, az Ő lénye kezd munkálkodni általam.
Isten megjelent testben - a megváltás ezt a mélységes csodát
lehetővé tette neked és nekem.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.