Dr Kováts György: A kapuk.

Ez hosszú - de igaz, és élő, ne bánd, hogy hosszú... :) A kapukról szól...

A gödörből… az életre. (Az Ige végzi – elvégzi – a munkát.)

Egyik barátomnak a gyülekezetből, nagyon a szívén van az utcai misszió. Évek óta kijárt a Nyugatihoz istentisztelet után, éjjelente, az ottani motorosokkal beszélgetett az Úrról, eljár a Belvárosi Agapé által szervezett Dürer kerti misszióba, az ottani koncertek fiataljaival beszélgetni az Úrról, péntek, vagy szombat éjjelente. Volt egy idő, amikor a „Gödörbe” járt ki „halászni” – az ottani idejüket múlató fiatalok közé. Ott találkozott Péterrel.

Péter depressziós volt. Nem drogos, „csak” depressziós. De befogadta az Urat. Sok idő eltelt, volt, hogy „el is tűnt” egy időre – de most ismét eljött az istentiszteletre. És pont böjti időszak van. Eljött az esti imádságra is.

Kiderült, hogy édesanyjával 2 éve nem beszélt. Haragban vannak. Attól félt, hogy kidobják, ha odamenne hozzájuk, ezért Karácsonykor sem ment el, pedig anyukája dec 23-án született. Világos lett, hogy ezt nem lehet így hagyni. (Nem csak nekünk lett világos, hanem neki is – itt a csoda! ez az Ige munkája! titkos munka, belül a szívben! – és belül született meg a döntés, nem kívülről került rá, elvárásként.) Imádkoztunk érte. Megáldottuk. Felszabadítottuk hit által az útját.

És ezen a héten megtörtént. Elment, és elrendezte kapcsolatát. Nem dobták ki. Máris felszabadultabb. Kinyílt egy kapu, amin keresztül az áldás elkezdhet beáradni az életébe. Van még mit formálódni – de aki elkezdte, be is végzi. Az Úr nem csak elindítja a szülést, hanem be is végzi azt.

És tudod, van egy „kis részlet”, ami nekem nagy jelzést ad ebben a történetben – titokban, belül, Igéje és Szent Szelleme által, Maga az Úr végzi a munkát.

Tudniillik, a kapu zárva volt. (Nem csak az „áldás kapuja”, az átok, a gyűlölködés és rendezetlenség miatt, hanem az édesanya házkapuja, ténylegesen.) Nem működött a kaputelefon. És zárva minden.

Ilyenkor egy ember különböző gondolatokra juthat – például ilyenekre: „nem is az Úrtól van”… „ha az Úr akarná, hogy eljöjjek, akkor nyitva lenne a kapu”… „az Úr így akar megőrizni engem a kudarctól, attól, hogy kidobjanak”… és hasonlók. De Péter meg akarta tenni. Ezért nem adta fel. Ott téblábolt a kapu körül, egy csomó ideig, míg végre megjelent valami szerelő, és bejutott, s vele együtt Péter is.

Ez a kicsi részlet nekem nagyon sokat számít.

Tudod, ha van egy olyan dolog, amit az Úr mond, hogy végezz el, akkor nem nézhetsz a körülményekre, hogy azok „kedvezők-e”, vagy sem. Ezek NEM JELEK, hanem akadályozó tényezők, ha Istennek akarsz engedelmeskedni. Csak kibúvó lenne az Úr terve elől, ha ezekre néznél, és ezek miatt feladnád, amit elkezdtél az Úrban. (A hideg miatt nem szánt a rest – aratni akar majd, de nincs mit… Péld 20,4.)

Te és én – nem vagyunk restek. Nem arra hívattunk el. A „restségnek étkét nem esszük”. „Nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” Ez azt jelenti, hogy ÁTVESSZÜK a menny útmutatását, az Úrtól a látást, a tennivalókat, és véghezvisszük az Ő EREJE ÁLTAL, akármi áll is előnkbe, hogy akadályozzon ebben. MEGTESSZÜK, ami rajtunk áll, és az Úr is megteszi, ami Őrajta áll. Márpedig ennek az ördög nem fog tudni ellenállni semmilyen erejével. Ámen.

József jut eszembe az Ószövetségből: az a kapu, amin át kellett mennie, hogy szolgálatát végezze – az alázatosság, a hűség, és az engedelmesség kapuja, a szelídség kapuja (hiszen rabszolgaként is ugyanúgy végezte munkáját, mint amikor otthon volt megkülönböztetett fiúként, édesapja mellett) – ez a kapu a SZABADÍTÁS KAPUJA lett a számára. A börtönben sem a méltánytalan elbánásra panaszkodott, nem tekintett a kibúvókra, nem hárította át a felelősséget hazug vádlóira, és igazságtalan helyzetére, nem kárhoztatott sem embert, sem Istent, hanem továbbra is szolgált – bement a SZOLGÁLAT, HŰSÉG, SZELÍDSÉG, ÁLLHATATOSSÁG, ENGEDELMESSÉG KAPUJÁN, és úgy végzett mindent, mintha „sajátjában” dolgozna. Mi lett belőle? Mi lett ebből a kapuból? A SZABADÍTÁS KAPUJA. Lehet, hogy nem azonnal. De két év múlva meglátta. És onnantól már ÉLT ABBÓL, amit elvetett korábbi csaknem 20 évén át.

A te Urad ma is így cselekszik. Ma sem változott meg. Ugyanígy figyel téged is, (miközben veled együtt munkálkodik, soha nem hagy magadra), látja szívedet, és meg akar áldani. De BE KELL MENNED ezeken a kapukon: bocsánatkérés, megbocsátás, irgalmasság, szelídség, hosszútűrés, szeretetben való elszenvedés, bátorság, hit, hit által kimondott szó, mások tudatos előre engedése, alázatosság, készség a jóra, kitartás, mindenekben való hálaadás. Ezek KAPUK, amiken bemész, ha szereted az Urat. AZÉRT mész be ezeken, MERT SZERETED ŐT. Szereted, és nem tudsz másként tenni.

Péter is bement. (Akiről az elején írtam – aki a Gödörből jött ki, mert ÉLETRE SZÓLÍTOTTA AZ ÚR JÉZUS. Egyébként a bibliai Péter is bement. A bocsánatkérés kapuján is, önmaga megalázásának kapuján is, és az Apcsel 10-ben a rugalmasság, készségesség, Istenre hallgatás, és Istennek engedés kapuján is… ahogy korábban a bátorság kapuján az Apcs 4,10-12-ben, és szinte mindenhol, ahol olvasunk róla. De most a „mi Péterünk” kapcsán írtam.)

Péter is bement. Ez a KAPCSOLATRENDEZÉS KAPUJA volt, amit tudatosan kellett választania. Választotta. Nem hagyta, hogy az akadályok visszatartsák. Bement, és győzött. Még nem is tudja (nem is tudjuk, csak sejtjük), mekkora győzelemmel. Mert ez a kapu az ÁLDÁS KAPUJA a számára. FELNYÍLT egy másik kapu is, miközben édesanyja házának kapuján belépett, felnyílt a mennyből egy olyan kapu, AMIT SENKI BE NEM ZÁRHAT, mert az Úr nyitotta fel.

Ez a kapu olyan megoldásokat, gondoskodást, szabadítást tesz lehetővé, amik eddig el voltak zárva Pétertől. Azt is, hogy munkához jusson, egy ilyen állás-inséges időben. (Továbbra is imádkozunk.)

A depresszió azért uralkodhat rajtad – ha teheti – mert még nem léptél be olyan kapukon, amiken pedig az Úr hív, hogy belépj.

Az Úr Jézus a Maga részéről már MEGTETTE. A szabadítás már készen áll. A Golgotán minden EL VAN VÉGEZVE. Onnan jön az áldás. Onnan jönnek a megoldások. De a te részed: a szabadítás előtt az utat kinyitni. Ami rajtad múlik, azt neked kell megtenned. Ami bűn – attól neked kell elhatárolnod magad. Az Úr fog megszabadítani, Ő bocsátja meg, Ő ad új kezdést – de neked kell kimondanod.

Légy áldott ebben. Menj be a TE KAPUIDON, és vedd át, amit AZ ÚR VÉGZETT EL javadra.

Te már áldott ember vagy, az Ef 1,3 szerint, minden áldással, a Krisztus Jézusban, a mennyben, meg vagy áldva. Hadd áradjon, vegyen körül, és végezzen el mindent az Úr ereje a te életedben. Ámen.