2013. január 4.

BIZTONSÁGBAN


1 A karmesternek: "A szőlőtaposók" kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára.
2 Ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet! 3 Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót. 4 Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, 5 micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá? 6 Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg. 7 Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél:
8 a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is, 9 az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak. 10 Ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön! Zsolt 8.

                           BIZTONSÁGBAN

Micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá? (Zsolt 8,5)

Fiatal koromban mindig félelmet éreztem, amikor az éjszakai égbolton a csillagok végtelen kiterjedését néztem. Kíváncsi voltam, mi tartja őket a helyükön, és mi történne, ha az a titokzatos erő hirtelen eltűnne.

Tudva, hogy még a legnagyobb űrtávcső is csak parányi részét képes látni a mérhetetlen világmindenségnek, kicsinynek és jelentéktelennek éreztem magam, mint egy porszem a számtalan bolygó és csillag között.

Aztán egy nap valaki beszélt nekem Istenről, aki "hatalmas szavával hordozza a mindenséget" (Zsid 1,3). Ez megnyugtatott. Éreztem, hogy ugyanez az erős kéz engem is biztonságosan tart.

Megtudtam, hogy Isten elküldte Jézust, aki az én bűneimért halt meg, - és már nem is éreztem
jelentéktelennek magam. Ha csak én - vagy bárki más a milliárdnyi ember közül - az egyetlen ember lettem volna a földön, Krisztus azért az egyért is meghalt volna. Ő úgy szeret minket, mint egyetlen gyermekét.

Csak a tükörbe kell néznünk, hogy meglássuk Isten szeme fényét. (Zsolt. 17,8)

A csillagos égbolt ma már nem félelmet gerjeszt bennem, hanem hódolatot Isten iránt, akit az egek sem fogadhatnak be. Ez a hatalmas Isten mégis a szívemben lakozik, és meghallja mindennapi imámat.

Imádság: Urunk, köszönjük, hogy a világmindenség mérhetetlensége ellenére te mindnyájunkkal törődsz. Ámen.

Isten nevéről ismer minden csillagot, és ismer engem is.

Flora Reigada (Florida, USA)

www.csendespercek.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.