Készítette: Ige az élet kenyere
Ezt az igét nagyon szivesen szeretik hangoztatni a gyülekezetek, szinte minden vasárnapi istentiszteletnél! :
"A ki szűken vet, szűken is arat; és a ki bőven vet, bőven is arat.
Kiki a mint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.
Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok áraszsza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek..."
Ez mind igaz ami ide levan irva, DE! -
Az Ùr az adakozással nem azt érti hogy mostmar mindig csak a gyülekezetnek kell adni, hanem azt, hogy legyünk segítökészek, és jótéteményekben gazdag. Amiben tudunk segítsünk a másiknak. Jó példa rá a szamaritánus esete. Nem csak pénzröl van szó, nem csak pénzt kell adni, lehet a másik embernek sokkal nagyobb szüksége lenne egy pár szeretetteljes szóra, vagy arra hogy az evangéliumot hallja, vagy egy öreg szomszédnéninek segítö kezekre, pl. ha épp én is a boltba megyek, akkor megkérdezem van e valamire szüksége es elhozom neki. Vagy pl. adakozok ruhával ha nekem már nincs szükségem rá. Nem mindig tudunk pénzt adni föleg ha nekünk sincs, de az Ùr lát mindent, és ö a szívek és vesék vizsgálója. Az Ùr a jókedvü adakozót szereti, ez azt jelenti hogy szívböl adjunk, ne hátsógondolatokkal a szívünkben, hogy azert adok, mert majd akkor kapok én is.... az ilyen nem lesz megjutalmazva. Ö látja azt hogy épp nekünk sincs, de viszont adakozok szívböl, másképpen, azzal amivel, és ahogyan tudok. Ö ezt duplán megjutalmazza!
2 Kor.8:12
Mert ha a készség megvan, aszerint kedves az, amije kinek-kinek van, és nem aszerint amije nincs!
Az Ùr áldjon benneteket!
"A ki szűken vet, szűken is arat; és a ki bőven vet, bőven is arat.
Kiki a mint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.
Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok áraszsza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek..."
Ez mind igaz ami ide levan irva, DE! -
Az Ùr az adakozással nem azt érti hogy mostmar mindig csak a gyülekezetnek kell adni, hanem azt, hogy legyünk segítökészek, és jótéteményekben gazdag. Amiben tudunk segítsünk a másiknak. Jó példa rá a szamaritánus esete. Nem csak pénzröl van szó, nem csak pénzt kell adni, lehet a másik embernek sokkal nagyobb szüksége lenne egy pár szeretetteljes szóra, vagy arra hogy az evangéliumot hallja, vagy egy öreg szomszédnéninek segítö kezekre, pl. ha épp én is a boltba megyek, akkor megkérdezem van e valamire szüksége es elhozom neki. Vagy pl. adakozok ruhával ha nekem már nincs szükségem rá. Nem mindig tudunk pénzt adni föleg ha nekünk sincs, de az Ùr lát mindent, és ö a szívek és vesék vizsgálója. Az Ùr a jókedvü adakozót szereti, ez azt jelenti hogy szívböl adjunk, ne hátsógondolatokkal a szívünkben, hogy azert adok, mert majd akkor kapok én is.... az ilyen nem lesz megjutalmazva. Ö látja azt hogy épp nekünk sincs, de viszont adakozok szívböl, másképpen, azzal amivel, és ahogyan tudok. Ö ezt duplán megjutalmazza!
2 Kor.8:12
Mert ha a készség megvan, aszerint kedves az, amije kinek-kinek van, és nem aszerint amije nincs!
Az Ùr áldjon benneteket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.