„Ekkor azt kérdezte Kaintól
az Úr: Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed? Hiszen ha jól
cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó
előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.”
Mózes első könyve 4:6-7
Ettél az almából, és vártad a
változást. Vártad, hogy majd most... most tudni fogod mi a jó és mi a rossz.
Most olyan leszel, mint Ő, és nem lesz szükséged egy „felettes hatalomra”.
Aztán jött a koppanás a padlón. Az édes nektár helyett a keserű becsapottság
gyomorforgató íze, és az út, mely kifelé vezetett az Édenből.
Az Ördög diadaltáncot járt,
te pedig elindultál. Nem nézve se jobbra, se balra, az Isten által felajánlott
bőrruhát is eltaszítottad magadtól. Neked jó a fügefalevél is, nem kell mások
könyörülete, neked jó az, amit saját magad toldoztál össze, bár sehogy sem
akarja eltakarni szégyenedet. És csak mentél tovább dühösen, lehorgasztott
fejjel az úton. Jöttek a vádak, hogy „De a másik... ő... ő az oka mindennek. Ha
nem lenne, ha nem lenne a vérem, ha nem lenne közöm hozzá, én jó ember lennék.
Én tudnék jól dönteni, ha ő nem zavarná létemet.” - Gondolatban pedig már a
tökéletes követ kerested, mellyel sebet ejthetsz a lelkén, örökre eltaszítva
magadtól, és élve saját, magányos életedet a messzi Kelet legtávolabbi
csücskében.
Azt hitted, tiéd a tudás,
neked menni fog egyedül is, és dacosan harcoltál tovább a Láthatatlannal. Azt
hitted, te érted, te ismered, de végül a kétségbeesés mocsarában már be kellett
vallanod magadnak a szörnyű igazságot: sosem tudtad meg, mi is a különbség jó
és rossz között. Sosem győztél, és már gondolatban kezdtél hozzászokni a bukás
tényéhez, amikor egy óvatlan pillanatban Isten kiragadott saját limitált
látóteredből, és meghallhattad az Ő hívását.
„Gyermekem! Emeld fel a
fejedet, nézz körül, és lásd meg, hová jutottál. Ne fogadkozz, nekem nem
kellenek a magyarázatok. Nekem te kellesz. Hibáztál, de szeretnék egy újabb
esélyt adni az életre. Nem kell, hogy elbukj, hogy elkárhozz örökre, én
lefizettem érted a váltságdíjat. Ne menekülj tovább, hiszen nincs miért.
Szeretlek! Elfogadlak! Várok rád! Ragadd meg a pillanatot, és végre először
életedben válaszd a Jót, válassz engem, és gyere haza, Éden kapuja nyitva áll!”
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/03/mert-van-aki-hazavar.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.