Jn 7,37 Az ünnep utolsó nagy
napján pedig felállt Jézus és kiáltott, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jöjjön
én hozzám, és igyon.
38 Aki hisz énbennem, amint
az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből.
39 Ezt pedig mondta a
Szellemről, amelyet veendők voltak az őbenne hívők: mert még nem volt Szent
Szellem; mivelhogy Jézus még nem dicsőíttetett meg.
Az Úr Jézus kiáltott. Biztos
lehetsz benne, hogy nem véletlen, ha Ő kiált. Annak jelentősége van. Egy
vallásos ünnepen. Ahol emberek tízezrei jönnek a templomba, hozzák
áldozataikat, öntik ki a vizet Isten előtt, jelezve, hogy mennyire múlandó,
semmi az életük. Mindenki el van foglalva, a szokások a meghatározók – közben
az emberek persze a saját énjüknek, vágyaiknak, presztizsüknek megfelelően
megkeresik az érdekeiket szolgáló kiskapukat és lehetőségeket – és az Úr Jézus
hangosan kiált.
Megtöri a szokások menetét, és beleszól abba,
amit az emberek elképzelnek, elvárnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.