Nekünk azonban az Isten
kijelentette az Ő Szelleme által: mert a Szellem mindeneket vizsgál, még az
Istennek mélységeit is. (1 Korinthus 2:10)
Isten nincs tele meglepetésekkel.
Ő nem egy kiszámíthatatlan lény, aki szereti, ha találgatnod kell. Azonban
számtalan hívő az ellenkezőjét gondolja.
"Soha nem tudhatod, mit
fog tenni Isten!" – mondják. Ezt az elképzelést az 1Korinthus 2:9-re
alapozzák, amely így szól: Amiket szem nem látott, fül nem hallott, és
embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az Őt szeretőknek. Úgy
magyarázzák ezt a verset, hogy Isten eltitkolja a dolgokat az Ő népe
elől.
De dicsőség legyen Istennek,
ez nem így van!
A 10. vers elmondja, hogy Ő
odaadta nekünk a Szellemét, hogy ezeket a titkokat felfedje a számunkra! Azt
szeretné, hogy mindent tudjunk, ami a szívén van!
Ha sötétben tapogatózol Isten
rád vonatkozó akaratát illetően, nem kell úgy maradnod. Ő azt akarja, hogy
megismerd az életedre vonatkozó terveit és gondoskodását. Meg fogja mutatni
neked, ha megengeded Neki.
Ezért ne hagyatkozz a
találgatásokra. Határozd el még ma, hogy elfogadod a Szent Szellem
kijelentéseit. Ahogy olvasod az Igét, imádkozz Szellemben és kérd meg Őt, hogy
fedje fel számodra az Írások valóságát. Kérd meg, hogy világítsa meg az Igéket
és mutassa meg neked, pontosan hogyan vonatkoznak rád.
Ne felejtsd el: Isten nem
azzal van elfoglalva, hogy eltitkoljon előled dolgokat. Ő szeretné kijelenteni
azokat neked. Szánj időt arra, hogy odafigyelsz Rá, és akkor soha többé nem
kell majd beérned egy bizonytalan élettel.
Olvasásra ajánlott Ige: 1
Korinthus 2:1-16
1Kor 2:1 Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcsességgel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét.
1Kor 2:2 Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még pedig mint megfeszítettről.
1Kor 2:3 És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg ti köztetek.
1Kor 2:4 És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédiben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában:
1Kor 2:5 Hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Istennek erején nyugodjék.
1Kor 2:6 Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcsességét;
1Kor 2:7 Hanem Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtettet, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre;
1Kor 2:8 Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát:
1Kor 2:9 Hanem, amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek.
1Kor 2:10 Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.
1Kor 2:11 Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, amely ő benne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke.
1Kor 2:12 Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket; hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nékünk.
1Kor 2:13 Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván.
1Kor 2:14 Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg.
1Kor 2:15 A lelki ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg.
1Kor 2:16 Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná őt? Bennünk pedig Krisztus értelme van.
1Kor 2:1 Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcsességgel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét.
1Kor 2:2 Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még pedig mint megfeszítettről.
1Kor 2:3 És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg ti köztetek.
1Kor 2:4 És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédiben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában:
1Kor 2:5 Hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Istennek erején nyugodjék.
1Kor 2:6 Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcsességét;
1Kor 2:7 Hanem Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtettet, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre;
1Kor 2:8 Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát:
1Kor 2:9 Hanem, amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek.
1Kor 2:10 Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.
1Kor 2:11 Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, amely ő benne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke.
1Kor 2:12 Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket; hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nékünk.
1Kor 2:13 Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván.
1Kor 2:14 Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg.
1Kor 2:15 A lelki ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg.
1Kor 2:16 Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná őt? Bennünk pedig Krisztus értelme van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.