Arra kérlek mindenekelőtt,
hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden
emberért, a királyokért és minden
feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet éljünk teljes istenfélelemben és
tisztességben. (1Tim 2:1-2)
Mennyit panaszkodunk a
politikusokra, országunk mindenkori vezetőire! Szerintünk helytelen döntések
sorozatát hozzák, és ahhoz képest, amit valójában gondolunk, ezt még nagyon
finoman fogalmaztam meg.
Isten Igéje mást javasol a puffogás, a
kiakadás, a felháborodás helyett. Imádkozni értük. Egy nemzet vezetőinek
hatalmas felelőssége van, hiszen az ország népének jövője rajtuk, döntéseiken
is múlik. Ennek nem minden esetben vannak tudatában. Nem ritka, hogy csak
magukra és egy szűkebb körre tudnak csak gondolni és ennek megfelelő
törvényeket, rendeleteket alkotnak. Mit is tehetünk értük? Isten elé visszük
őket. Kérjük az Urat, hogy adjon nekik bölcsességet, önzetlenséget, népünkért
való felelősséget, hitet, Istenre tekintést.
Puffogás vagy ima? Döntsd el,
melyik a jobb megoldás…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.