Mennyivel könnyebb lenne az
életünk, ha néha megpróbálnánk a másik ember fejével gondolkodni! Ha átéreznénk
az ő érzéseit is, fájdalmait, kétségbeesését, aggodalmát!
Ha nem azonnal elutasítanánk
azt, aki nem úgy reagál, ahogy mi szeretnénk.
Mennyivel kevesebb
veszekedés, civakodás, gyanakvás mérgezné az életünket! El kell tudni fogadni,
hogy valaki másképp csinálja, másképp oldja meg azt a feladatot! Elvégre
összetartozunk, vagy nem? Hát akkor hol az elfogadás? Hol a megértés? Hol a
segítőkészség?
Vagy csak a magunk igazát
mutogatjuk? Olyan kevés már az időnk, és még alig szerettünk!
http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/egyeb-irasaim/osszetartozunk.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.