Valamikor hajdanán, mikor még az utcán köszönt egymásnak
ismerős és ismeretlen is egyaránt, élt egy kicsiny kisleány.
Egy szántó-vető házaspár gyermekeként látta meg a
napvilágot. Nem voltak játszótársai, mert környezetükben csupa gazdagok éltek,
akik nem engedték a szegény gyermek közelébe csemetéjüket. A kislány távolról
figyelhette csak a többiek életét. Fájdalmai elől egy képzeletvilágba menekült.
Kopott ruháján a foltokat ékszernek látta. Kukoricababáját hercegnőnek nevezte.
A nap izzó hevét simogató aranyzuhatagként élvezte, és amíg más árnyékba
menekült, ő azt mondta:
- Én a nap leánya vagyok, és azért süt ilyen forrón rám,
mert rettentő nagy szeretettel akar átölelni engem Napanyukám.
Lassan-lassan megtanulta, hogy mindent a maga javára
fordítson, mindenből hasznot kovácsoljon. Ha langyos nyári zápor hullott,
szappannal a kezében, kiszaladt házuk udvarára és kacagva mosakodott, miközben
vidám hangon kiabálta be édesanyjának:
- Nézd, Anyu! Nekem is van zuhanyozós fürdőszobám.
A szomszédok közül sokan bolondnak tartották őt, nem
értették, miért tud mindennek örülni. Azt mondták róla: ennek a gyereknek
visszájára fordította Isten az eszét.
Teltek az évek. A kislány felnőtté vált. A falu bírója
kihirdette, hogy vásárt rendeznek. Mindenki hozza el egy batyuban azt, amiből
úgy érzi, olyan sok van neki, hogy másnak is szívesen adna át belőle.
Megjelentek a gazdag szomszédok felnőtt gyerekei is. Batyujuk betegségtől,
válópertől, könnyektől, és elégedetlenségtől duzzadt. A mi leánykánk
csomagjában kacagás, boldogság, elégedettség volt található.
Megkérdezték tőle:
- Téged elkerültek a bajok, hogy nem tudtál hozni belőlük?
- Nem. Csupán azokból nem tartok számon mást, mint a
betegség után a gyógyulást. A vitákból a békülést. Vagy ha elveszítettem
valamit, megőriztem afeletti örömömet, hogy pótolhattam veszteségemet.
Az én batyumban is ugyanazok találhatók, melyek a tietekben,
csak - tudjátok, én mindent a visszájára fordítva használok
Ezt tanácsolja a Szent Szellem is, hogy: „Mindenkor örüljetek” (1
Thess. 5,16). Mert: „Veled van
Istened, az ÚR, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével,
ujjongva örül neked” (Sof. 3,17).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.