Ige: A testvér figyelmeztetéséről

 „Ha pedig a te atyádfia [ a te testvéred] vétkezik [mert megbántott, és bűnt követ el] ellened, menj el [és menj oda hozzá] és dorgáld [vagyis intsd, és fedd meg, figyelmeztesd, és győzd] meg őt négyszem között [vagyis kizárólag csak egyedül; és mutass rá a tévedésére, tárd fel előtte]. ha hallgat rád [és megérti], megnyerted  a te atyádfiát; [testvéredet]  [segítettél hogy megmaradjon mint testvéred];

Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt [vagyis egy vagy két testvéredet], hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó [minden vallomás; hogy két vagy három száj tanúvallomásán megállhasson minden beszéd, mert minden dolgot két vagy három tanú szavával kell igazolni].         

Ha azokra nem hallgat [és elengedi a füle mellett, figyelmen kívül hagyja, és azoknak sem engedelmeskedik], mondd meg [és jelentsd]  a kihívott gyülekezetnek [az eklézsiának]. Ha [pedig] a kihívott gyülekezetre [az eklézsiára] sem hallgat [és azt is elengedi a füle mellett, figyelmen kívül hagyja, és azoknak sem engedelmeskedik], legyen előtted olyan, mint a pogány [és tekintsd olyannak, mint a nemzetekből valót] és a vámszedő

 [Más fordítás: akkor úgy kell vele bánni, mint egy pogánnyal vagy vámszedővel]” (Mát. 18,15 -17)


És hirdetni kell neki a minden kegyelem istenét, az ŰÚr Jézus Krisztust, és megtérésre hívni.