Egy bizonyos hegyi faluban évszázadokkal ezelőtt egy
nemesember azon gondolkodott, hogy milyen örökséget hagyjon a falu lakóinak.
Végül eldöntötte, hogy templomot épít hagyatékként.
A templomépítés tervét titokban tartotta egészen a befejezésig.
Amikor az emberek összegyűltek, csodálkoztak a templom szépségén és
tökéletességén. Sok dicsérő megjegyzés után egy jó megfigyelő megkérdezte:
- De hol vannak a lámpák? Miként világítják meg a templomot?
Anélkül, hogy válaszolt volna, a nemes rámutatott a falon
lévő lámpatartókra, aztán minden egyes családnak adott egy lámpát, hogy vigyék
magukkal az istentiszteletre és függesszék fel a falra:
- Valahányszor itt vagytok, az a hely, ahol ültök, világos
lesz - felelte a nemesember. - Amikor pedig nem lesztek itt, az a hely sötét
lesz. Amikor távol maradtok a templomtól, Isten házának bizonyos része sötéten
marad.
Vajon a mi lámpásunk meg van gyújtva? Azon a helyen
világítunk, ahová Isten helyezett minket?
Ha a megfelelő helyen világít életünk, akkor igazi a mi
Krisztus várásunk.
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.