Készítette: Benedek Ambrus Klára
...Volt egyszer két gazdag kereskedő, Akiba és Tarphon.
Tarphon gazdag családból származott és soha sem ismerte a szegénységet. Így nem
foglalkozott a szegényekkel és az egész vagyonát magára költötte. Akiba viszont
szegény szülők gyermeke volt és tudta, milyen keserű a szegénység. Így pézének
jelentõs részét fordította arra, hogy mások szegénységét enyhítse.
Mivel Tarphon a barátja volt és szerette õt, sajnálta, hogy
az soha nem ad semmit a szegényeknek. - Egy napon elment barátjához és azt
ajánlotta neki, hogy vesz neki egy csodálatos kincset, kedvező áron. Tarphon
örült a kínálkozó alkalomnak és nagy összeget bízott Akibára. Az viszont elment
a pénzzel a szegénynegyedbe és elosztogatta azt a szűkölködők között. Nemsokára
Tarphon látni szerette volna a kincset, Akiba pedig elvezette a
szegénynegyedbe.
- Itt van az a kincs, amiről olyan lelkendezve beszéltél? -
kérdezte Tarphon meglepetten.
- A teljes összeget szétosztottam a szegények között. Gyere
és nézd meg a kincsed! - mondta Akiba. A piszkos sikátorból egy házba léptek.
Bent sötét volt, a napfény nem hatolt be a szegényes szobába. Csak egy égő
tűzhely, egy asztal és néhány szék volt a helyiségben.
- Miért nem adtál ezeknek az embereknek semmit?" -
kérdezte Tarphon.
- Adtam nekik" - válaszolta Akiba - korábban a tűzhely
hideg volt, a lábas üres és az emberek a földön feküdtek!
Egy másik házban egy diákot találtak, aki gyertyafénynél
olvasott egy könyvet.
- Miért nem adtál semmit ennek a fiúnak?
- Pedig én adtam neki. Korábban sem könyve, sem lámpája nem
volt. Nem tudott tanulni, és napszámosként kellett dolgoznia! - mondta Akiba.
Így haladtak házról házra. Tarphon rémülete pedig nõttön
nõtt, mikor kezdte felfogni, milyen nagy városában a nyomor és a szegénység.
Hazafelé azt kérdezte Akiba:
- Na, hogy tetszik a kincs, amit vettem neked?
Tarphon lesütötte a szemét és azt mondta:
- Megszívlelem a tanításod és még sok drága kincset fogok
szerezni, hogy segíthessek a szűkölködőknek."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.