Luk 5:4 Mikor pedig megszűnt beszélni, mondta Simonnak:
Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra. Luk 5:5 És felelvén Simon,
mondta neki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, még sem fogtunk
semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót. Luk 5:6 És ezt
megtévén, halaknak nagy sokaságát kerítették be; szakadozott pedig az ő
hálójuk.
És Jézus mosolyog. Amikor megfogod életed eddigi legnagyobb
zsákmányát, Jézus mosolyog. Szeret, és tudja, hogy a hit útján jársz, és tudja,
hogy ez a dicsőség útja, és erre az útra hívott el téged. Azt akarta, hogy
megismerd ezt, és megismerd Őt, és azt, ahogy Ő gondolkodik, (és ahogy Ő
gondoskodik).
Engedtél neki – „a mélyre eveztél és kivetetted a hálót
fogásra” – és megismerted azt, ahogy Ő vezet. A hit által jártál, és a szíved
mélyén most eldőlt, hogy a hit által akarsz járni mostantól fogva, mindenkor.
És Jézus mosolyog. Ez az Ő öröme. Amikor jót tehet veled.
Amikor megismered Őt, és együtt munkálkodsz Vele. Ez az Úr dicsősége. A menny
dicsősége a menny öröme. Megismered Őt, úgy amint Ő van, jársz Vele, úgy, ahogy
Ő vezet, amit Ő mond, és amilyen Ő, és ezen a világon sokan-sokan megismerik Őt
ugyanígy. Akarod ezt? Én is. És Jézus mosolyog. Szereti, amikor az Ő népe ebben
jár. Szeret téged és szereti az Ő népét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.