Dr-Kováts György: HIT ÉS TAPASZTALATOK…

Vannak tapasztalatok, amik áthúznák a hitedet? Amik úgy tűnnek, ellentétesek azzal? Ekkor mi a tapasztalatok szerepe? Amikor ellene beszélnek a hitnek, ami benned van, akkor úgy tűnik, akadályozóak. De te még ekkor is megerősödsz hitben, ha megmaradsz az Úr beszéde mellett!

Ábrahám átélte ezt. Fia még nem volt, feleségét pedig folyamatosan „Sárának” nevezte, „fejedelemasszonynak”, akinek sok utódja, népe van. Saját teste még nem tűnt alkalmasnak az utód nemzésére, és felesége sem lett volna képes a foganásra, emberi, testi mérték szerint. De Ábrahám azt választotta, hogy az Igének adott igazat. (Isten azt mondta neki, hogy KÉTSÉGTELENÜL Sárától lesz neki gyermeke.) Teljesen félretette azokat a pillanatnyi érzéseket, tapasztalatokat, amik ELLENE MONDTAK az Isten beszédének. Sőt. Dicsőítette közben az Urat. Hálát adott az Igéért, és tette, amit tehetett.

Feleségét továbbra is Sárának nevezte – s ő is Ábrahámnak, az urát (nevüket Isten mondta, új néven kellett egymást nevezniük, s nevük jelentése az volt, hogy gyermekeik lesznek, utódjaik, bőséggel) – és szerette, megölelte, udvarolt neki, és úgy bánt vele, mint fiatal feleségével. Bár száz éves volt, és Sára kilencven, a hit által, mindent úgy tett, mintha friss házasok lettek volna. A hit által FÉLRETETTE az érzéseit és a tapasztalatait, amik ellene mondtak annak, amit Isten Igéje mondott nekik. Ez volt a hite harca.

A hitében – EZENKÖZBEN – megerősödött. („endünameó” – megerősödés, ahogy a dinamó felkelti az áramot, és feltölti az akkumulátort).

NEM adta oda az elméjét a kételkedésnek. NEM engedte, hogy a kételkedés gondolatai – amik a mindennapi (!) tapasztalatok hatására támadtak fel benne – megtelepedjenek benne. Amikor felkelt volna egy-egy gondolat elméjében – a tapasztalatok alapján, azok hatására – nem engedett nekik. Nem engedte, hogy helyet találjanak gondolkodásában. Semmi, ami kételkedéssel kapcsolatos volt.

Ehelyett kimondta: „dicsőség az Úrnak”! És újra és újra, hálát adott Istennek, az ígéretekért, azért, hogy az Úr képes rá, hogy be is töltse azokat, hogy PONTOSAN MOST, ebben az időszakban, TAPASZTALATAI  ELLENÉRE is, végzi munkáját, és EL IS FOGJA VÉGEZNI azt. Mert megígérte. Így adott dicsőséget Istennek. És az „endünameó” (megerősödés) folyamata közben teljesen elhitte, amit Isten mondott neki. A hite átment a teljességbe, a megerősödés során, és útján. Végül „teljesen elhitte”, hogy amit Ő ígért, azt meg is cselekedheti.

ÁTJÁRTA őt a hit. Teljességgel. Miközben az ellentétes tapasztalatok közepette, minden új és új napon, heteken, hónapokon át, az Úr Igéjét tartotta igaznak, és nem a tapasztalatainak adta a végleges helyet.

Nem hazudott magának. (!)

Elismerte, hogy teste jelenleg még nem volt képes arra, amit Isten megígért, de kimondta: „TUDOM, hogy Ő megtette, megteszi, és képes is teljesen elvégezni. Ezért EZT TARTOM VÉGLEGESNEK, és nem azt, amit most a testemben tapasztaltam. A végleges: az Isten ígérete.” Ez volt Ábrahám hite. Ez volt a győzelem útja az ő életében.

Ez a hit.

Ez a hit folyamata.

Ez a hit harca.

Ez van leírva a Róma 4,16-22-ben.

Azért van leírva, hogy te is győzz, Ábrahámmal együtt, akinek hitét te is követed (Róma 4,12.)

Róm 4:16 Azért hitből, hogy kegyelemből [legyen]; hogy erős legyen az ígéret az egész magnak; nemcsak a törvényből valónak, hanem az Ábrahám hitéből valónak is, aki mindnyájunknak atyánk

Róm 4:17 (Amint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged) az előtt, az Isten előtt, akiben hitt, aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja, mint meglevőket.

Róm 4:18 Aki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává lesz, aszerint, amint megmondatott: Így lészen a te magod.

Róm 4:19 És hitében erős lévén, nem gondolt az ő már elhalt testére, mintegy százesztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére;

Róm 4:20 Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek,

Róm 4:21 És teljesen elhitte, hogy amit ő ígért, meg is cselekedheti.

Róm 4:22 Azért is tulajdoníttaték neki igazságul.