És az Isten kegyelemre és irgalomra méltóvá tevé Dánielt az
udvarmesterek fejedelme előtt.
- Dániel 1,9.
Én semmit sem tudtam a hit megvallásáról, amikor
tinédzserként üdvösséget nyertem. Mégis, a szellemem arra késztetett, hogy
kimondjak bizonyos dolgokat. Kedvencem volt a 2Korinthus 5,17. Mindenkinek,
akivel csak találkoztam, elmondtam: „Én egy új teremtés vagyok!” Erre
megkérdezték: „Az meg micsoda?” Én meg elkezdtem róla prédikálni. Mire
feleszméltem, egy csomó ember vett körül az utca kellős közepén!
Minden reggel megvallásokat tettem iskolába menet a János
1,4 és a Dániel 1 alapján. Néha, mi diákok, az utca egész széltében mentünk az
iskolába. A járókelők azt hitték, hogy megbolondultam, mert útközben
magyaráztam a többieknek a dolgokat.
Azt mondtam nekik: „Most már értitek ugye, hogy Dániel
kegyeltséget talált az udvarmesterek fejedelme előtt (ma inkább úgy mondanánk,
hogy az egyetem dékánja előtt). És Isten volt az, aki Dánielt kedvessé tette
előtte.
Meg azt szoktam mondani Istennek: „Istenem, tegyél kedvessé
engem minden tanár előtt. Köszönöm Neked, hogy ezt már meg is tetted.”
Megvallás: Istenem, tegyél engem kedvessé (a tanárom az
osztálytársam, munkatársam, üzlettársam…) előtt. Köszönöm neked, hogy az ő
jóindulata már az enyém.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.