Egy fiatalember ejtőernyősnek tanult. Első ugrása előtt a
következő utasításokat kapta:
Amikor azt mondják, ugorj, akkor ugorj!
Számolj el tízig, és húzd meg a zsinórt!
Ha az ejtőernyő nem nyílik ki, bár erre kicsi az esély,
akkor húzd meg a tartalék ernyő zsinórját.
Amikor földet érsz, ott lesz egy teherautó, ami visszavisz a
repülőtérre.
A fiatalember jól megjegyezte ezeket az utasításokat, és
beszállt a repülőre. A repülő felszállt 3300 méter magasra, és az ejtőernyősök
kezdtek kiugrálni. Amikor a fiatalembernek azt mondták, hogy ugorjon, kiugrott.
Aztán elszámolt tízig, és meghúzta a zsinórt. Semmi nem történt. Az ernyő nem
nyílt ki. Így hát meghúzta a tartalékernyő zsinórját. Megint nem történt semmi.
Ejtőernyő sehol.
Hát ez remek, – mondta a fiatalember – gondolom, a teherautó
se lesz ott, amikor földet érek!
Te érezted már úgy magad, mint ez a fiatalember? Annyi
kudarcban, csalódásban volt már részed, hogy nem is hiszed, hogy valami jól
sikerülhet? A történetben szereplő fiatalemberrel ellentétben számunkra van
remény. Jézus Krisztusban bocsánatot nyerhetünk a múlt kudarcaiért, és újra
kezdhetjük. A kereszténységet szokták a „második esély evangéliumának” is
nevezni, mert a bukásainknak sosem kell véglegesnek lenniük. Erről szól Isten
kegyelme! Még ha az ejtőernyőink nem is nyílnak ki, mindig belezuhanhatunk mennyei Atyánk szerető karjaiba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.