Készítette: Ilda Kemi
Sok sürgönyt kapott, hogy menjen egy fiatalemberhez, aki
nagyon beteg. Mikor megérkezett, egy asszony állt az ajtóban.
"Ön Wigglesworth?" - kérdezte.
"Igen" - felelte.
"Nagyon sajnálom, hogy későn jött, a fiamnak már semmi
sem kell többé."
"Isten még sehova sem küldött későn." -
válaszolta.
Kérte, hogy mutassa meg a fiát. A fiú a fal felé fordulva
feküdt, és úgy lihegett, mintha meg akarna halni. A szíve már nagyon gyenge
volt.
"Imádkozom az Úrhoz, hogy erősítse meg önt."-
mondta.
Azokban a napokban sokat imádkozott és böjtölt. Tudta, hogy
ez az eset emberi számítás szerint reménytelen, ezért az éjszaka nagy részét
imádkozással töltötte. Másnap, korán reggel a közeli mezőre kiment imádkozni.
Ott, a mezőn Isten kinyilatkoztatta neki, hogy valami új
kezdődik az életében.
Amikor visszament a házba, kérte, hogy vegyék elő a beteg
ruháit, és szárítsák meg, mert az Úr felsegíti.
Nem hittek neki, és nem csináltak semmit a ruhákkal. Ez
vasárnap reggel volt.
Elment a közeli ősi metodista egyház kápolnájába, ahol
felkérték az Ige szolgálatára. Az Úr Igéje által hit ébredt az emberek
szívében, és azt mondogatták:
"Máté fel fog kelni!"
Amikor visszament a beteghez, akkor újra szólt a háziaknak,
akik szégyenkezve elővették a ruhákat, és a tűz mellé tették.
Ezután bement a beteghez, és elmondta látomását.
"Ha kezemet önre helyezem, az Úr dicsősége betölti ezt
a helyet, és én nem tudok a helyemen megállni."
Azután kiment, behozta a beteg ruháit, és szólt az ott
állónak, hogy adja rá a harisnyáját.
"Most kimehetnek a szobából." - mondta. Az ajtót
becsukták.
"Imádkoztam, hogy történjen a látomás szerint, és
hirtelen, amint megérintettem a fiatalembert, Isten ereje betöltötte a szobát,
mely olyan hatalmas volt, hogy én a földre estem. Orrom és szám érintette a
földet, és a dicsőségben kb. egy negyed óráig feküdtem ott. Ez idő alatt Máté
az ágyban kiáltozott:
"Uram, ez a Te dicsőségedért van!"
Az ágy egyszerűen megrázkódott, mint minden más is a
szobában Isten ereje által. Máté ereje, élete, szíve, - amelyet a
leggyengébbnek tartottak mind megújultak. Én még a földön feküdtem a
dicsőségben, mikor ő már felkelt, és öltözködni kezdett. Miután felöltözött,
fel-alá kezdett járkálni a szobában és kiabált:
"Felkeltem a Te dicsőségedre!
Felkeltem a Te dicsőségedre!"
Kinyitotta az ajtót, és kikiabált:
"Papa, Isten meggyógyított engem!
Meggyógyultam!"
A dicsőség betöltötte a konyhát is; az apa és az anya is
földre estek, és leányuk, akit kihoztak a menhelyről, akinek elméje kissé
gyenge volt, ezen a napon teljesen meggyógyult."
Ébredés kezdődött a faluban.
Kérték, hogy jöjjön vissza,
és maradjon náluk hosszabb ideig.
(Stanley Howard Frodsham: Hit apostola c. könyve alapján)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.