Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Ifjú földművesek versenyeztek. Egy darab ugart kellett
felszántani. Az volt a mérték, hogy kitudja a legegyenesebb barázdát szántani.
A legtöbbje csak görbe barázdát szántott. Mikor a jutalom kiosztására került a
sor, elhangzott a kérdés: „Hova néztél szántás közben?”
Az egyik így szólt: az eke szarvára; a másik így: az eke
vasára; a harmadik a barázdát nézte, és mindegyik barázdája görbe volt. Volt
közöttük egy, akinek a barázdája egyenes volt. Hát te hová néztél? – kérdezte
tőle.
Én a lovak között elnéztem arra messze, az egyedül álló fára
és azt tartottam mindig szemmel.- felelte a kérdezett.
Csupa ide-oda futás az életed. Hol ide, hol oda pottyansz. Miért? Azért,
mert nem a végső célra nézel. Ha arra az egyedülálló célra néznél, amelyik
éretted is felemeltetett, és rajta a helyetted szenvedőre, akkor életed is
egyenesen haladna előre. Így telve van kilengésekkel. Most ilyen, majd amolyan
emberi vélekedés mozgat, most ennek, majd annak a szavára hallgatsz, ahelyett,
hogy nem lenne más gondolatod, célod, mint látni a keresztet és futni annak
irányába, amelyet Ő jelölt ki számodra. Halld meg csak Isten Igéjét! Nézz a
hitnek elkezdőjére, Jézusra, aki megvetve a gyalázatot keresztet szenvedet, és
ha így nézel, akkor kitartással futod meg az előtted lévő küzdőtért
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.