A hívő elbizonytalanodásának oka

Mitől bizonytalanodhat el egy hívő, erre mutat példát Bemerítő János története: „És Jánosnak mind ezeket elmondták (és hírül vitték) a tanítványai. És János az ő tanítványai közül kettőt előszólítván (magához hívatott, és) Elküldé Jézushoz (az Úrhoz ezzel a kérdéssel), mondván: Te vagy-é az, aki eljövendő vala, vagy mást várjunk? Mikor azért azok a férfiak hozzámentek (vagyis odaérkeztek hozzá), mondának: Bemerítő János küldött minket te hozzád (ezzel a kérdéssel), mondván: Te vagy-é az, aki eljövendő vala, vagy mást várjunk? Azon órában pedig (Jézus) sokakat (vagyis sok embert) gyógyított meg (különféle) betegségekből (és bajokból), csapásokból, (és megszabadított gonosz) tisztátalan szellemektől, és sok vaknak adá meg szeme világát (és adta vissza a látását). És felelvén Jézus, (így válaszolt, és) monda nékik: Elmenvén mondjátok meg (és vigyétek hírül) Jánosnak, amiket láttatok és hallottatok: hogy a vakok szemeik világát veszik (vagyis a vakok látnak), a sánták járnak, a poklosok (vagyis leprások) megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek az evangélium prédikáltatik (és hirdettetik). És boldog, valaki én bennem meg nem botránkozik” (Luk. 7,18-23)

Az elbizonytalanodás egyik oka az volt, hogy Jánoshoz is eljutott az Úr Jézus tetteinek híre, Aki: „… körüljárta [és bejárta] vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten [vagyis a mennyek] országának Evangéliumát [az Isten királyságáról szóló örömhírt, királyi uralmának jó hírét, a győztes hadvezér érkezésének hírét]. És gyógyítván mindenféle [és mindenfajta] betegséget és mindenféle erőtlenséget [gyengeséget; minden bajt, kórt, fogyatékosságot, rosszullétet, krónikus jellegű fizikai rendellenességet az emberi szervezetben. Árt

almat, csapást, panaszt; gyötrő, kínos betegségeket] a nép között” (Mát. 9,35).

És az Úr Jézus szolgálatának eredményeként beteljesedtek a próféciák: „Megelevenednek (és életre kelnek) halottaid és holttesteim fölkelnek (és föltámadnak a holttestek): serkenjetek föl és énekeljetek (és ébredjetek, és ujjongjatok), akik a porban lakoztok, mert harmatod az élet (és a világosság) harmata, és visszaadja a föld az árnyakat!” (Ésa. 26,19)

„És meghallják ama napon a siketek (is) az írás beszédeit, és a homályból és sötétből (és a homály és a sötétség után) a vakoknak szemei (pedig) látni fognak. És (újra) nagy örömük lesz a szenvedőknek az Úrban, és a szegény emberek vígadnak Izráel Szentjében” (Ésa. 29,18-19)

„És megismerik a tévelygő szelleműek az értelmet (és észhez térnek), és akik zúgolódnak, tanulságot tanulnak (és levonják a tanulságot)” (Ésa. 29,24) „Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, aki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket! Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak, Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta (és szökellni fog), és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok (erednek) a kietlenben (a pusztában)” (Ésa. 35,4-6)