Dr-Kováts György: KI GÖRDÍTSE EL A KÖVET?

Gördítsd el, mindenkor, amikor csak ott a kő, és amikor csak indít az Úr, hitre, engedelmességre, készségességre, szolgálatra, tettre, adásra, továbbadásra, áldásra, gyógyításra, kézrátételre, imádságra, hálaadásra, és bizonyságtételre. Tedd, ami rajtad áll, hogy Ő is megtehesse, ami Őrajta áll.

Az Úr akarja, hogy tanítványai elgördítsék a követ a sír szája elől.

Akarja, hogy kimondják a szót, letegyék a voksot, amit rájuk bízott. Akarja, hogy bátrak legyenek, és hűségesek, készségesek és engedelmesek. Akarja, hogy ne maradjon ott a kő a sír szája előtt, hogy Lázár kijöhessen.

Ha az orvos lemondott a betegről, ott, a kórházban az Úr tanítványai rávessék kezüket, Jézus nevében, és imádkozzanak felette. Azzal a hittel, hogy az Úr a négynapos halottat is fel tudta – és fel tudja – támasztani. Azzal a hittel, hogy azt mondta: „Akarom, tisztulj meg” – és megtisztult a leprás. Azzal a hittel, hogy „látva az ő hitüket, mondta a gutaütöttnek”. Azzal a hittel, hogy „hiszek Uram, légy segítségül az én hitetlenségemnek”. Azzal a hittel, amivel a szíroföníciai asszony rendelkezett: „Uram, de még a kutyák is kapnak a gyerekek morzsalékaiból az asztal alatt”. „E beszédért eredj el, kiment a démon a te lányodból… bizony mondom néktek, ekkora hitet Izráelben sem találtam…” Azzal a hittel, hogy „mindig imádkozni kell, és meg nem restülni” (Lk 18,1.). Azzal a hittel, hogy „ad neki, amennyi szükséges” (Lk 11,5-8.). Ez a kő-elgördítő tanítványok hite és szíve.

Ha jön a rossz hír, a sopánkodás helyett vesd fel, hogy imádkozzatok. És ha imádkozol, hárítsd el a hitetlenség és álalázat minden kísértését. Add magad oda arra, hogy a Szent Szellem indíthasson. Hogy végezhesse munkáját általad.

Amikor senki nem mer imádkozni – te tedd meg. Amikor más nem mer bizonyságot tenni, te állj elő és szólj. Amikor félnek a bátor igehirdetéstől – add a szádat, a fejedet, a szívedet, és szólj. Bátran. Ez a kő-elgördítő tanítványok kiváltsága. Az első lépés. Az Úr indítására. Mert az Úr nem csak téged indít – de, ha más nem áll elő, te legalább előállsz. Ez a kő-elgördítők időzítése. Mikor? Amikor kell. Amikor az Úr mondja. Ha más nem áll elő – most. Most, és nem később. Nem várok arra, hogy „majd más”. Ez a kő-elgördítők kiváltsága, és nehéz helyzete. De ebből a nehézségből előjön minden áldás, ami kíséri a hit embereit. A hit embere elgördíti a követ a sír szája elől, és meglátja Isten dicsőségét. Ámen.