Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Állatiskola
Egy nap összegyűlt néhány állat az erdőben, és elhatározták, hogy iskolát indítanak. Egy nyuszi volt ott, egy madár, egy mókus, egy hal és egy angolna. Létrehoztak egy oktatási bizottságot, és megpróbálták összeállítani a tanmenetet.
A nyúl ragaszkodott hozzá, hogy az odúásás mindenképpen legyen benne a tananyagban. A hal az úszáshoz ragaszkodott. A mókus ragaszkodott ahhoz, hogy vegyék be a körkörös famászást, a madár pedig a repülést akarta.
Összeállították hát a tanmenetet ezekből a tárgyakból. Aztán kijelentették, hogy minden állatnak kötelező mindegyik kurzust elvégezni.
A nyuszinak, bár ásásból ötöst kapott, a körkörös famászással komoly gondjai akadtak: folyton hanyatt esett. Nemsokára a sok eséstől agykárosodást szenvedett, és már az ásás sem ment olyan jól. Már nem ötösöket, csak hármasokat kapott ásásból, körkörös mászásból pedig persze mindig csak egyeseket.
A madárnak nagyon szépen ment a repülés, de amikor ásásra került a sor, az már nem ment annyira. Folyton eltört a csőre meg a szárnya. Hamarosan repülésből is hármasokat kapott, ásásból pedig egyest. Emellett a körkörös famászással is nagyon kínlódott.
A mókusnak ragyogóan ment a körkörös famászás, de a víztől annyira félt, hogy úszásból egyenesen megbukott.
A halnak nem esett nehezére legjobbnak lenni úszásórán, de nem volt hajlandó kijönni a vízből, hogy a többi órán részt vegyen.
Az osztályelső egy szellemileg visszamaradott angolna lett, aki mindent megcsinált félig-meddig. De a tanárok örültek, mert a széleskörű tanmenetnek köszönhetően mindenki minden tantárgyat tanult.
(Tony Campolo: Everything You've Heard is Wrong c. művéből, Dallas: Word, 1992, 130. o.)
Krisztus testét, a Gyülekezetet, úgy tervezte Isten, hogy mindenkit magába foglaljon, de Isten sosem akarta, hogy mindenki mindent csináljon.
Isten sajátos képességeket adott neked,amiket neked, és csakis neked kell használnod a gyülekezetben és a világban. Senki más nem rendelkezik pont ugyanazokkal az ajándékokkal, és sok olyan munka van, amit csak te tudsz elvégezni (1Kor 12).
A Krisztus követésére való felhívás arra szólít fel, hogy fedezzük fel egyedi tehetségünket, és aztán használjuk úgy az Istentől kapott ajándékainkat és képességeinket, hogy azzal dicsőséget és tisztességet adjunk Neki.
Egy nap összegyűlt néhány állat az erdőben, és elhatározták, hogy iskolát indítanak. Egy nyuszi volt ott, egy madár, egy mókus, egy hal és egy angolna. Létrehoztak egy oktatási bizottságot, és megpróbálták összeállítani a tanmenetet.
A nyúl ragaszkodott hozzá, hogy az odúásás mindenképpen legyen benne a tananyagban. A hal az úszáshoz ragaszkodott. A mókus ragaszkodott ahhoz, hogy vegyék be a körkörös famászást, a madár pedig a repülést akarta.
Összeállították hát a tanmenetet ezekből a tárgyakból. Aztán kijelentették, hogy minden állatnak kötelező mindegyik kurzust elvégezni.
A nyuszinak, bár ásásból ötöst kapott, a körkörös famászással komoly gondjai akadtak: folyton hanyatt esett. Nemsokára a sok eséstől agykárosodást szenvedett, és már az ásás sem ment olyan jól. Már nem ötösöket, csak hármasokat kapott ásásból, körkörös mászásból pedig persze mindig csak egyeseket.
A madárnak nagyon szépen ment a repülés, de amikor ásásra került a sor, az már nem ment annyira. Folyton eltört a csőre meg a szárnya. Hamarosan repülésből is hármasokat kapott, ásásból pedig egyest. Emellett a körkörös famászással is nagyon kínlódott.
A mókusnak ragyogóan ment a körkörös famászás, de a víztől annyira félt, hogy úszásból egyenesen megbukott.
A halnak nem esett nehezére legjobbnak lenni úszásórán, de nem volt hajlandó kijönni a vízből, hogy a többi órán részt vegyen.
Az osztályelső egy szellemileg visszamaradott angolna lett, aki mindent megcsinált félig-meddig. De a tanárok örültek, mert a széleskörű tanmenetnek köszönhetően mindenki minden tantárgyat tanult.
(Tony Campolo: Everything You've Heard is Wrong c. művéből, Dallas: Word, 1992, 130. o.)
Krisztus testét, a Gyülekezetet, úgy tervezte Isten, hogy mindenkit magába foglaljon, de Isten sosem akarta, hogy mindenki mindent csináljon.
Isten sajátos képességeket adott neked,amiket neked, és csakis neked kell használnod a gyülekezetben és a világban. Senki más nem rendelkezik pont ugyanazokkal az ajándékokkal, és sok olyan munka van, amit csak te tudsz elvégezni (1Kor 12).
A Krisztus követésére való felhívás arra szólít fel, hogy fedezzük fel egyedi tehetségünket, és aztán használjuk úgy az Istentől kapott ajándékainkat és képességeinket, hogy azzal dicsőséget és tisztességet adjunk Neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.