A bölcsességről

 „Bölcsesség figyelmeztetése, oktatása, képzése, példája, útmutatása értelmes beszédek [az értelem szavainak] megértésére [felismerésére]; hogy bölcsességet, [tudományt] fegyelmet tanuljunk, és megértsük [felfogjuk, felismerjük] az értelmes beszédet [mondásokat, intést; (logoszt=Igét)]

Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére

[Más fordítások: Hogy világos útmutatást kapjunk, igazságosságra, [ítéletre] jogra, becsületre; [az okos intés elfogadására; bölcs okulás elnyerésére] (hogy elfogadja a fegyelmezést, melyből éleslátás, igazságosság, jó ítélőképesség és becsületesség származik)];

Együgyűeknek [naiv, hiszékeny, becsaphatóknak] eszesség [éles elme], gyermeknek [fiatalok, ifjú] tudomány [ismeret, tudás, értelem, belátás] és meggondolás adására.

[Más fordítások: Hogy a tapasztalatlan gyermek okosságra, eszességre tegyen szert, az ifjú meg tudásra, tudományra, ismeretre, és körültekintésre, meggondolásra, gondolkodóképességre; Mert: Ezek adnak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak ismeretet és megfontolást]

Ha bölcs hallgatja őket, [és figyeli] gyarapítja (még jobban) tudását, [a bölcs bölcsebb lesz] az értelmes megtudja, hogyan kormányozzon [szerez érett tanácsokat; bölcs útmutatást nyer; ügyesség birtokába jut].

Példabeszédnek [hasonlatok, képes beszédek, példa, példázat; jelkép; allegória; talány, rejtélyes, titokzatos] és példázatnak, bölcsek beszédeinek [(dáḇár. g. logosz)=Ige] és találós meséinek [nehezen érthető dolog, bölcs mondás] megértésére.

[Más fordítás: Hogy megértsük a mondást [Példabeszédet és magyarázatot; fejtörőt; behatoljon a mondás értelme] és a hasonlatot, [példázatot] a bölcsek szavait [találós meséit] fogós kérdéseit. [találós kérdéseit; rejtvény értelmét] (Péld. 1,2-6) ^* 

*És így folytatódik a kijelentés: „Meggondolás (és megfontolás) őrködik (virraszt) feletted, értelem őriz (és oltalmaz) téged” (Péld. 2,11).

 Ezért ügyelj arra: „Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcsességet, és a meggondolást.

 (Más fordítás: Fiam, ne téveszd ezt szem elől (soha), vigyázz arra, hogy okos és megfontolt légy, vigyázz a bölcsességre és a megfontoltságra)!

És lesznek ezek élet a te lelkednek (a személyed életévé válnak), és kedvesség (és ékesség) a te nyakadnak

(Más fordítás: Ez élteti személyedet, és ékesíti nyakadat).

Akkor bátorsággal (biztonságban, biztos léptekkel) járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd (és nem botlik meg soha a lábad). Mikor lefekszel, nem rettegsz (és nem rettensz fel); hanem lefekszel (és édesen alszol) és gyönyörűséges lesz a te álmod.

(Más fordítás: Hogyha leülsz, nincs miért aggódnod, s ha lefekszel, jót pihensz, úgy alszol).

Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától (támadásától), ha eljő.

(Más fordítás: Nem kell félned (nem kell tartanod) a hirtelen fölrettenéstől (ijedségtől), sem attól, hogy viharként rád törnek bűnösök, istentelenek /Isten nélkül élők).

Mert az Úr lesz a te bizodalmad (és oltalmad) és megőrzi a te lábadat a fogságtól (nehogy tőrbe essék).

(Más fordítás: Mert az Úrban bizakodhatsz, és ő megőrzi (vigyázza) lábad a csapdától)” (Péld. 3,21-26).

Mert: „Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket

(Más fordítás: Az értelmes ember türelmes, türelmessé teszi okossága, díszére válik, ha megbocsátja a vétket, és a legszebb benne, ha elnézi a hibákat)” (Péld. 19,11)

Ki a bölcs: „akin az Úrnak szelleme megnyugszik: bölcsességnek és értelemnek szelleme, tanácsnak és hatalomnak (erőnek) szelleme, az úr ismeretének és félelmének (szentség) szelleme” (ésa. 11,2)