2012. december 9.

Ige: A vitatkozások


 „A botor [(mórosz): meggondolatlan, ostoba, éretlen], és gyermekes [(apaideutosz): értelmetlen, nevelésre alkalmatlan] vitatkozásokat [(dzétészisz): vitás kérdéseket, kérdezgetéseket] pedig kerüld [(paraiteomai): mellőzd, utasítsd el, könyörgéssel hárítsd el; és az ilyen vitatkozások elől térj ki]. Tudván, hogy azok háborúságokat [(makhé): harcot, vitát, viszályt, civakodást, versengést] szülnek [(gennaó): hoznak létre, okoznak, teremtenek, és vezetnek]” (2 Tim. 2,23)

És aki ezt szereti, és kezdeményezi: „Az felfuvalkodott, aki nem tud semmit, és semmit sem ért, hanem vitatkozásokban és szóharcokban szenved, amelyekből származik irigység, viszálykodás, káromlások, rosszakaratú gyanúsítások” (1 Tim. 6,4).

A Szent Szellem Pál apostolon keresztül többször figyelmezteti a hívőket, hogy: „A szentségtelen és (szentségtörő) vénasszonyos meséket pedig eltávoztasd (és utasítsd el). Hanem (inkább) gyakorold magadat a kegyességben (vagyis az Istenfélő, hívő életben) (1 Tim. 4,7).

És: „… azokat szóljad (és azt hirdesd), amik az egészséges tudományhoz illenek (és ami egyezik az egészséges tanítással)” (Tit. 2,1)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.