"Hallgass meg engem, Uram, hallgass meg engem, hogy
tudja meg e nép, hogy te, az Úr vagy az Isten, és te fordítod vissza az ő szívüket!"
Királyok 1. könyve 18:37
Ha minden imára olyan gyors és látványos válasz érkezne,
mint Illés esetében, kevés ateista lenne a földön. A tömegek ugyanúgy leborulva
zengenék: "Az Úr az Isten! Az Úr az Isten", mint miután
megszégyenültek a Baált imádó papok, és megdicsőült Izrael Istene.
Sokszor egy kis szikra is meggyőzne bennünket, vagy másokat
Isten jelenlétéről és hatalmáról. Az imáink többségét mégsem követik ilyen
hatalmas csodák. Pedig milyen jót tenne Isten hírnevének, ha látványos dolgok
történnének az életünkben.
Illés története a Kármel hegyen egyfajta vallási
"párbaj", melyben a hűtlen népnek döntenie kell, kit akar imádni, ki
az igazi Isten. Baál, vagy Jahve? A választ ebben az esetben az adta meg, hogy
az előre elkészített oltár tüzét ki gyújtja meg. Ha a Baál próféták oltárán
gyúl fölt a tűz, ők "nyertek", ha Illésén, akkor ő. A tét nagy. Isten
tekintélye, és a nép jövője.
A próféták egész nap imádkoztak, jajgattak, kiabáltak
rimánkodtak, "de nem jött se hang, se semmilyen felelet." Később már
elkezdték vagdalni is magukat, és még hangosabban kiabáltak… de semmi nem
történt. Hogyan is felelt volna egy nem létező valaki?
Illés egy halk fohászt küldött és Isten válaszolt. A nép
döntött. Illés győzött, a papoknak vége.
Nagyon sok, és mély tanulsága van a történetnek. Egyet hadd
emeljek ki, mely az imádsággal kapcsolatos. Az ima ereje nem a külsőségekben
van, hanem abban, hogy egy élő, létező, mindenható Istenünk van.
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2012/09/illes-imaja.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.