2012. december 29.

Imádság:


„…sem az emberi bölcsesség megejtő szavaival…”(1Kor 2,4)

Én nem tudom, hogy miért engem hívtál, Uram. De köszönöm!
 Köszönöm, hogy a magam korlátai között ismerhetem fel a Te bölcsességedet!
 Köszönöm, hogy a Te bölcsességed által ismerhetem fel a magam korlátait!

Kérlek, hogy megejtő emberi szavak, önmagukért való bölcselkedések helyett tölts el engem, töltsd el a Tieidet lélek, a Te Lelked szerinti bölcsességgel: hatalmad csendes belátásával.
Hogy méltatlanságunkban – Általad mégis – Hozzád méltók lehessünk!
 Ámen
(Hajdú Zoltán Levente)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.