„...Isten munkatársai vagyunk..." (1Korinthus 3:9)
Hallottad már a történetet arról a fiúról, aki házról házra
járva árult ceruzákat 10 centért, hogy pénzt gyûjtsön egy harmincmillió
dollárba kerülõ kórház építésére? Egy asszony ezt mondta neki: Fiam, igen nagy
célt tûztél magad elé, hiszen te csak egy kisfiú vagy, és aprópénzért árulsz
ceruzákat." A fiú széles mosollyal válaszolt: Ó, nem egyedül csinálom.
Látja azt a fiút az utca másik oldalán? Õ a társam; együtt csináljuk."
Nos, ha neki ekkora bizalma volt a társa felé, aki épp olyan kicsi volt, mint
õ, nem kellene nekünk nagyobb bizalommal lennünk Isten felé, akinek hatalma
összehasonlíthatatlan, és akinek a társasága garantálja a sikert? A Biblia azt
mondja: ...Isten munkatársai vagyunk..." Ha valóban hiszel ezekben a
szavakban, akkor elkezdesz úgy élni, mint akinek nincs határ".
Amikor Robert Morrison hajóval missziói útra indult Kínába,
a hajó kapitánya folyton kritizálta õt, és nagyon megnehezítette helyzetét.
Amikor Morrison elhagyta a hajót, a kapitány ezt mondta neki: Gondolom, most
azt hiszi, hogy nagy benyomást fog tenni Kínára." Morrison így felelt:
Nem, de hiszem, hogy Isten igen!" Errõl van szó, ha Isten a társad, a
lehetõségeid határtalanok. Íme, egy ima számodra: Zavarj fel, Uram, amikor az
álmaim csak azért válnak valóra, mert túl kis dolgokat álmodtam! Kavard fel az
életemet, amikor csak azért érkeztem meg biztonságban, mert végig partközelben
hajóztam! Rázz fel, amikor a megszerzett dolgok miatt már nem szomjazom jobban
Rád! Zökkents ki, amikor sikert értem el, de elvesztettem a kiválóság iránti
vágyamat! Nyugtalaníts, amikor túl hamar feladom, és megelégszem sokkal
kevesebbel, mint a Te célod az én életemre!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.