Célt téveszt minden fegyver, amit ellened kovácsoltak,
meghazudtolsz minden nyelvet, amely törvénykezni mer veled..." (Ézs
54,17).
Az ellenség táborában nagy a csengés-bongás: fegyvereket
kovácsolnak a hívők legyőzésére. Nem tehetnék azonban ezt sem még, ha a hívők
Ura nem engedné meg nekik, hiszen Ő teremtette a kovácsot is, aki az izzó
parazsat éleszti. Lám, milyen szorgalmasan dolgoznak! Mennyi kardot és dárdát
készítenek! Hadd csinálják csak, úgysem mennek velük semmire, mert minden
fegyveren ott a felirat: Célt téveszt".
Most pedig figyeljünk egy másik lármára: a szidalmazó
beszédre. A nyelv félelmetesebb fegyver, mint amit üllőn kikalapálnak, és
mélyebb sebet vág a kardnál és a dárdánál. Mi lesz velünk most? Rágalmazás, hamisság,
gyanúsítgatás, gúny - a nyelv megannyi mérgezett nyílvesszője; ki állhat meg
velük szemben? Az Úr, a mi Istenünk megígéri, hogyha nem is tudjuk
elhallgattatni ezeket, Ő megszabadít, hogy a csúf nyelvek tönkre ne tegyenek
minket. Most ugyan kárhoztatnak minket, de végül ők fognak kárhoztatni, éspedig
mindörökre. A hazugságokat szóló szájak elnémulnak, és valótlanságaik csak
dicsőségére válnak majd azoknak, akik annyit szenvedtek miattuk.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c.
könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.