Ige: Krisztus népe

 „Mert… ti… Isten [művelés alatt álló] szántóföldje… vagytok” (1Kor. 3,9)

És: „Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét (az Ő kegyelmét), hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok” (2 Kor. 8,9)

„Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén (és magatartásában is embernek bizonyult); És mikor olyan állapotban találtatott, mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a kereszthalálig” (Fil. 2,6-8)

Mielőtt megy az Úr Jézus, hogy halála és feltámadása árán megváltsa az embert, így imádkozik, kijelentve, hogy mielőtt a földre jött, már a dicsőség Övé volt: „És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, amellyel bírtam tenálad a világ létele előtt. (amely már akkor az enyém volt tenálad, mielőtt még a világ lett)” (Ján. 17,5)

 És újra hangzik a figyelmeztetés Krisztus népe számára: „Mert [drága, és nagy] áron vétettetek [és vásároltattok] meg. [Igen nagy volt a váltságdíjatok] dicsőítsétek [meg tehát, és hordozzátok] azért az Istent a ti testetekben [(szóma): személyetekben] (és szellemetekben, amelyek az Istenéi). Bizony: [nagy] Áron vétettetek meg, [nagy váltságdíjat fizetett értetek] ne legyetek [ezért] embereknek (rab)szolgái” (1 Kor. 6,20; 7,23)

 És így folytatódik a kijelentés: „Tudván, hogy nem veszendő holmin (nem romlandó, és múlandó), ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló (értéktelen, és üres) életetekből. (Értéktelen, és üres életviteletekből, életvezetésetekből, és magatartásotokból, és életmódotokból); Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen (be nem szennyezett, és mocsoktalan) bárányén, a Krisztusén” (1 Pét. 1,18-19)