„Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te
dicsőítesz engem" (Zsolt 50,15).
Ez aztán az ígéret!
Beköszöntött a „nyomorúság ideje". Ilyenkor nappal is sötét az ég, és minden óra sötétebbnek látszik az előzőnél. Ilyenkor igazán időszerű ez az ígéret: a felhős napokra íratott.
dicsőítesz engem" (Zsolt 50,15).
Ez aztán az ígéret!
Beköszöntött a „nyomorúság ideje". Ilyenkor nappal is sötét az ég, és minden óra sötétebbnek látszik az előzőnél. Ilyenkor igazán időszerű ez az ígéret: a felhős napokra íratott.
Íme, Isten bátorító tanácsa: „hívj segítségül engem!" Fölösleges kellene hogy legyen ez a figyelmeztetés, hiszen szüntelenül ezt kellene tennünk, egész nap és mindennap. Mekkora kiváltság, hogy segítségül hívhatjuk Istent! Milyen bölcs az, aki él ezzel a kiváltsággal, és milyen ostoba, aki emberekhez szaladgál segítségért! Az Úr kérlel, hogy tárjuk elé ügyünket. Ne habozzunk hát, hanem
siessünk ezt megtenni.
Íme, vigasztaló ígérete: „Megszabadítlak téged". Akármi legyen is a
nyomorúságunk, Isten kivétel nélkül minden esetben teljes, biztos és boldogító szabadulást ígér. Ő maga akar megszabadítani minket. Mi hiszünk ebben, és az Úr megjutalmazza hitünket.
De ne feledkezzünk meg a végéről sem: „és te dicsőítesz engem".
Bárcsak valóban megtennénk ezt, és szabadítása után hálásan dicsérnénk
szabadító Urunkat! És mert szabadítását előre ígéri, már előre is dicsőíthetjük Urunkat azért, hogy meg fog szabadítani.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvébő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.