TISZTESSÉGES VÁLASZ

1 Volt egy Rámátaim-Cófimból, az Efraim hegyvidékéről való ember, akinek Elkána volt a neve; efrátai volt, Jeróhámnak a fia, aki Elihú fia, aki Tóhú fia, aki Cúf fia volt. 2 Két felesége volt; egyiknek a neve Anna, másiknak a neve Peninná volt. Peninnának voltak gyermekei, de Annának nem voltak gyermekei. 3 Ez az ember évenként fölment városából Silóba, hogy imádkozzék és áldozzék a Seregek URának. Ott pedig Éli két fia, Hofni és Fineás volt az ÚR papja.

4 Amikor eljött az a nap, amelyen Elkána áldozni szokott, egy-egy részt adott feleségének, Peninnának, meg mindegyik fiának és lányának. 5 Annának is csak egy részt adott, pedig Annát nagyon szerette, de az ÚR bezárta a méhét.

6 Vetélytársa is sokat bosszantotta őt, hogy felingerelje, mivel az ÚR bezárta a méhét. 7 Így történt ez évről évre, valahányszor fölment az ÚR házába, így
bosszantotta őt. Ő meg csak sírt, és nem evett semmit. 8 Akkor ezt mondta neki a férje, Elkána: Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy úgy elkeseredve? Nem érek én többet neked tíz fiúnál? 9 Egyszer Anna fölkelt, miután ettek és ittak Silóban. Éli pap meg ott ült egy széken az ÚR templomának az ajtófélfájánál. 10 Az asszony lelke mélyéig elkeseredve könyörgött az ÚRhoz, és keservesen sírt. 11 Azután erős fogadalmat tett, és ezt mondta: Seregek URa! Ha részvéttel tekintesz szolgálólányod nyomorúságára, gondod lesz rám, és nem feledkezel meg szolgálólányodról, hanem fiúgyermeket adsz szolgálólányodnak, akkor egész életére az ÚRnak adom, és nem éri borotva a fejét! 12 Mivel hosszasan imádkozott az ÚR színe előtt, Éli figyelte az asszony száját. 13 Anna magában beszélt, csak ajka mozgott, de hangja nem hallatszott. Ezért Éli azt gondolta, hogy részeg, 14 és ezt mondta
neki: Meddig tart még a részegséged? Józanodj ki mámorodból! 15 Anna
azonban így válaszolt: Nem, uram! Bánatos lelkű asszony vagyok. Nem ittam bort vagy szeszes italt, hanem a lelkemet öntöttem ki az ÚR előtt.
16 Ne tartsd szolgálólányodat elvetemült asszonynak, mert nagy bánatom és szomorúságom miatt beszéltem ilyen sokáig. 17 Éli így válaszolt: Menj el békességgel! Izráel Istene teljesítse kérésedet, amit kértél tőle! 18 Ő pedig ezt mondta: Nézz jóindulattal szolgálólányodra! Azután elment az asszony a maga útjára, evett, és nem volt többé szomorú az arca. 1Sám 1,1-18.

                       TISZTESSÉGES VÁLASZ

Éli mondta: Meddig tart még a részegséged? Józanodj ki mámorodból! Anna
így válaszolt: Nem, Uram! Bánatos lelkű asszony vagyok. Nem ittam bort
vagy szeszes italt, hanem a lelkemet öntöttem ki az Úr előtt. (1Sám 1,14-15)

Nagyon együtt tudok érezni a történetbeli Annával, mivel jómagam is sokszor tapasztaltam nyilvános megaláztatást, pletykát, félreértéseket. Jóllehet tapasztalataim Annáét tükrözik, a reakcióim sajnos nem. Amikor ártatlanul, ok nélkül bántanak, válaszaim a dühös bántástól a fagyos elforduláson át a sírós panaszkodásig bármik lehetnek.

Ezzel szemben, amikor Annát bántották, udvariasan megmagyarázta a
viselkedését. Élihez intézett szavai tisztelettudóak és kedvesek.

Bármilyen éles megjegyzésem csak Éli iránti ellenszenvemet fejezte volna
ki, és nem érte volna el soha azt a hatást, amit Annáé. Amikor Anna
tisztelettel válaszolt, Élit is erre hangolta, korábbi félreértése ellenére. Míg valamilyen könyökből odalökött válasz Élit is harsány dühös válaszra késztette volna, ehelyett Éli kedves szavai megnyugvással és reménnyel töltötték el Annát. Boldogan ment haza.

Képzeljük csak el, milyen hatással lehetnénk a családunkra, közösségünkre, ha a bántásokra, pletykákra vagy inzultusokra olyan lelkülettel válaszolnánk, ahogyan Anna!

Imádság: Köszönjük Istenünk igéd példáit. Segíts olyan tisztelettudónak
lenni, mint Anna volt Élivel. Ámen.

Nem számít, mások mit mondanak, vagy hogyan viselkednek, én tisztelettel és szeretettel válaszolhatok.

Leona Matson (Brit Columbia, Kanada)

http://csendespercek.hu