2012. december 14.

Ige: Isten kiválasztottjai vagyunk!


 „Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekből [a mennyeiek között] a Krisztusban.

A szerint, amint magának kiválasztott [kiválogatott] minket Őbenne a világ teremtetése [megalapozása; a világ(alap) levetése] előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek [hibátlanok; kifogástalanok; szeplő nélküliek teljesen épek, fogyatékosság nélküliek] Őelőtte szeretet által.

Eleve elhatározván [előre kiszemelt, előre elhatározta, eldöntötte] hogy minket a maga fiaivá fogad [egy fiú helyére helyez] Jézus Krisztus által az Ő akaratának jó kedve szerint

[Más fordítás: Szeretetéből indítva azonban már eleve különválasztott (kiszemelt) minket a maga számára a Krisztus Jézuson keresztül, avégre, hogy fiaivá tegyen, ahogyan ezt akarata (és jóságos tetszése) is helyeselte]

Kegyelme [amelybe befogadott, vagy amellyel megáldott minket] dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott [és elfogadottá tett, felkarolt] minket ama Szerelmesben, [vagyis az ő szerelmes Fiában]” (Eféz. 1,3-6)

Isten kiválasztottjai vagyunk: "Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk. Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet.” „és aki ezt öröktől fogva tudja” (2 Tim. 1,9-10; Csel. 15,18)

Ezért: „… legyetek azért szentek, mert én szent vagyok” (3 Móz. 11,43-45).

 A megszentelés gyakorlati megvalósításáról így szól az Úr: Szenteljétek oda magatokat, és legyetek szentek, mert én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek. Tartsátok meg rendelkezéseimet, és teljesítsétek azokat! Én, az ÚR, szentellek meg titeket(3 Móz. 20,7-8)

Az apostol pedig még egyértelmübbé teszi a megszentelődés gyakorlati megvalósítását: „Kérlek [buzdítalak, bátorítalak] azért titeket atyámfiai [testvéreim] az Istennek irgalmasságára, [az Isten könyörülete által] hogy  szánjátok oda [mutassátok be; adjátok, állítsátok oda] a ti testeiteket [(szómata): teljes lényeteket, személyiségeteket]  élő, szent és Istennek kedves [tetsző; elfogadható] áldozatul. Mint a ti okos tiszteleteteket [Ez legyen a ti szellemi dicsőítésetek (hódolatotok, ésszerű, igeszerű istentiszteletetek, s így a ti szolgálatotok okos legyen]

És ne szabjátok magatokat [ne igazodjatok; ne legyetek hasonlóvá, ne alkalmazkodjatok (idomuljatok)] e világhoz, [ehhez a világkorszakhoz]. Hanem változzatok el [alakítsátok, formáljátok át, változtassátok meg magatokat] a ti elméteknek [értelmetek, gondolkodásotok, megértésetek; vélekedésetek; a szellemetek belső, értelmes felfogóképességének] megújulása által [hanem gondolkodásmódotok megújításával alakuljatok át úgy] hogy megvizsgáljátok, [felismerjétek; megítélhessétek; megválasszátok; hogy azt próbálgassátok] mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. [mi a helyes, mi a kedves előtte és mi a tökéletes; ami neki tetsző](Róm. 12,1-2)

 És hogy ki az az Úr, aki megszentel és hogyan teszi ezt meg, arról így tesz bizonyságot  a Szent Szellem: „...Krisztus... szerette az egyházat, és Önmagát adta azért; Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az ige által, Hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen” (Eféz. 5,25-27)

Fiaivá fogad (hüiotheszia): - fiúként való elhelyezés, vagyis örökbefogadás:  Itt pontosabban fordítva: egy fiú helyére helyezte. A fiúvá fogadásnak négy alapvető törvénye volt a görög jog szerint, amelyen keresztül magyarázza el a Szent Szellem, hogy ez gyakorlatilag mit jelent:
1. Megváltozott a családi helyzete, egy másik család tagja lett (Az Ádám (jelentése: földből való ember) családjából Isten családjának tagja, azaz: mennyei /szellemi/ emberré lett).

2. Ez névváltozással is járt (Ádámról Krisztusra változott a neve).

3. Új otthona lett, az új család szokásait, törvényeit kellett követnie (Otthona az Atya háza, vagyis a menny. A mennyország szokásait kell követnie, és annak törvénye vonatkozik rá).

4. Új felelősségek és kiváltságok birtokosa lett (Felelőssége az isteni természet /a feltétel nélküli – mentő – szeretet/ megjelenítése itt a földön, kiváltsága: minden helyzetben és helyzet feletti: győzelem).

Isten úgy határozott, hogy Fiában – az Úr Jézusban – tesz megigazulttá mindenkit: „Mert akiket eleve ismert, [öröktől fogva tudott; kiválasztott; felismert] eleve el is rendelte, [a többiektől eleve különválasztotta] hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek. [Fiának képmását öltsék magukra; hogy ugyanazt az alakot viseljék, amelyet az ő Fia] hogy Ő legyen az elsőszülött sok atyafi [testvér] között.. Akiket pedig eleve elrendelt, [előre elválasztott; különválasztott] azokat el is hívta; és akiket elhívott, azokat meg is igazította; [megigazulttá nyilvánította] akiket pedig megigazított, [megigazulttá tett] azokat meg is dicsőítette” (Róm. 8,29-30)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.