A csoda

 … dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép. (ApCsel 2:47)

 Gazdasági csoda történik Jeruzsálemben. Nem bírták elviselni azt a sok egyenetlenséget, ami a tehetős és a nincstelen között feszült. Lehetetlennek érezték, hogy ne osszák meg egymással azt, amijük van. Senki nem kérte, nem kívülről bíztatták őket, hanem éppen belülről érezték, hogy az egyenetlenségeket észre kell venni, és orvosolni kell.

Ma sem kéri senki sem, hogy adjuk el házunkat és osszuk szét vagyonunkat, de azt igenis kérik, hogy aki hívőnek vallja magát, aki imádkozik, aki kapcsolatban áll a Szent Szellemmel, az vegye észre az egyenetlenségeket. Vegye észre a sírókat, az elesetteket, képviselje az igazságot, és ossza meg Istentől kapott testi-lelki javait másokkal. Ezt így lehet összefoglalni: látszódjunk!

Mondom akkor, amikor alapigénk egy gyönyörű helyzetjelentés arról, ami ott történt. „… dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép.” Ennyire fontos ez, hogy látszódunk. Nem bujkálunk, nem szégyenlősködünk, hanem látszódunk. Amit belül megélünk a Szent Szellem által, azt kívülre is visszük, hogy képet adjunk a kívánatos és Isten szerint való hívő életről. A világ fiai sóvárogva várják az Isten fiaink megjelenését… (Lovász Krisztián)