Évekkel ezelőtt, egyik üzleti útjáról hazatérve, egy
vállalatvezető ajándékokat vitt feleségének. Többek között adott neki egy
játékautót, ami világított a sötétben. Miután a feleség megkapta az ajándékot,
leoltotta a villanyt, de a kis autó láthatatlan maradt. A feleség ezt mondta
magában: “Ez biztosan csak tréfa lehet.” A férje kiábrándultan jegyezte meg:
“Azt hiszem, becsaptak.”
Aztán a feleség észrevett néhány francia szót a játékautó
oldalán. Elvitte egyik barátjához, aki ismerte a nyelvet és elolvasta neki az
utasításokat: “Ha azt akarod, hogy éjszaka is világítsak, tarts egész nap a
napfényben.” Ezért másnap odatette az ajándékot a déli ablakba. Azon az estén,
amikor kikapcsolta a villanyt, a kis játékautó ragyogó fényt árasztott. Az
asszony férje meglepve kérdezte: “Mit csináltál vele?” Ezt válaszolta: “Ó,
rájöttem a titokra. Mielőtt az autó világítana a sötétben, ki kell tennem a
világosságnak.”
Mint ahogy ez a
játékautó a napfény hatására magába veszi az energiát, és ragyogni kezd a
sötétben, a keresztyénnek is állandóan a lelki napfény, Jézus Krisztus fényébe
kell tennie magát, hogy természetévé váljék az ő fénye és ragyogjon a sötét
világban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.