John Osteen: Élő víznek folyamai részlet: MEGMUTATJA A BEKÖVETKEZŐ DOLGOKAT

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Jézus azt mondja a (János 16:13-ban) a Szent Szellemről: „… de amikor eljön Ő, az igazság Szelleme, elvezet titeket a teljes igazságra, mert nem önmagáról szól, hanem azokat mondja, amiket kell, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek.”

Ha Isten akaratához szabom magam, akkor az Ő Szent Szellemét adja, és képessé tesz a túláradó dicsőítésre és a hálára. Az Isten Szent Szellemének hatalmas erejét láthatod a Biblia lapjain, a Teremtéstől a Jelenések könyvéig, ami képessé tesz téged is, hogy így szólj:

„Nincs Isten számára lehetetlen feladat!”

A legtöbb hívő nem eléggé érti meg, hogy mi mindent akar Isten Szent Szelleme az ő életével. Csak ha teljesen átadjuk magunkat a Szent Szellemnek, ismerhetjük fel életünk lehetőségeit.

Amikor a feleségemmel összeházasodtunk, apósom és anyósom egy kocsi megvételéhez segített minket és ez jó hír volt számunkra. Örömmel készülődtünk a vételre. Beleestünk abba a bizonyos „autóláz”-ba. A készpénzes vétel jól esett, nem kell majd a részletfizetést sokáig nyögni. A választás nehéz döntésnek tűnt, és nem akartunk hibázni.

Aztán választottunk, és elhoztuk a kocsit, ott volt a garázsban. Pár nap múlva, a rádióban felfigyeltem egy hirdetési ismertetésre. Amiben számunkra igen előnyös tulajdonságokat ismertettek, és úgy éreztem, eltévesztettük a kiválasztást. Talán várni kellett volna a vétellel, hisz még előnyösebbet is találhattunk volna. Kár volt úgy elsietni a vételt, gondoltam. Mikor azonban az ismertetés végére ért, elcsodálkoztam, mert a hirdetés éppen arról a típusról szólt, amit megvettünk, csak nem tudtam az ismertetett sok jó tulajdonságról.

Sokszor van az embernek kiváló valamije, csak nem tudja jó tulajdonságait mindaddig, míg erről nem kap felvilágosítást.

Testvérek, mikor a Szent Szellembe merülésben részesültünk, nem is fogtuk fel, milyen csodálatos dolog birtokába jutottunk. A felvilágosítást, a „kezelési utasítást” a Biblia tartalmazza, abból megismerhető, hogy mi minden lehetséges az életünkkel. Bizonyosan nem mindent tudok, de szeretném megvilágítani, és ismertetni a lehetőségeket, ami rád vár a Szent Szellem által. Azt a sok természetfeletti dolgot, ami benned és általad lehet, hogy elviseld a szenvedést, az embertelenséget, és áldottá tegyen a Krisztus a saját testébe építve téged.

Jézus azt mondja, hogy a jövendő dolgokról tájékoztat a Szent Szellem, és felkészít a szükséges viselkedésre.

A Szent Szellem legcsodálatosabb műve számomra ez a segítség. – Néhány éve, egy este ijesztő látomásom volt. Ebben két emberrel voltam együtt. Egy harmadik közeledett hozzánk, és felbosszantotta az egyik ott állót, aki ellenszegült neki, és noha erőfölényben levőnek látszott, mégis csupán védekezéssel visszavonult, mint aki erőtlenné vált. A támadóban felismertem a gonoszt, a könyörtelenségét, egészen a fizikai elpusztításig. A könyörtelenségét, és rettenetességét nem is tudom igazán leírni. A látomás során segítségére siettem a megtámadottnak, félrehúzva őt, és a hátrálás közben így szóltam többször is: „rendre utasítlak sátán!” – ami sikerre vezetett, s közben felébredtem. Egész testemben remegve ültem fel az ágyamban, teljesen felébredve. Hajnali három óra volt. Gondolkoztam, mit jelenthet ez az álomlátomás. Dániel hasonló élményeinek leírására gondoltam. Így hát kértem Istent, és vártam a felvilágosító választ. – „Hasonlóan, mint Simon Péternek Joppéban, lesz két segítséget kérő látogatód”, - szólt az útbaigazítás, „az egyik megszabadul, a másik nem.”

Néhány nap múlva, egy interurbán telefonhívást kaptam: „két ember akar felkeresni, segítséget kérnek.” – Valóban megérkeztek, foglalkoztam bajaikkal, s fény derült a Szent Szellem előkészítésére is, mert az egyik valóban szabadulni vágyott, és megszabadult terhétől, a másik nem volt még érett a szabadulás elfogadására, és terhével együtt távozott.

Egy más alkalommal, egy városban evangélizációba kezdtünk. Itt egy aprónak látszó nehézségbe ütköztünk, mely igen jelentőssé duzzadt.

A motel szobámban, az imádság közben Isten ereje szállt rám. Ekkor tisztán felismertem szellemi látással: három embert láttam, lepellel a fejükön. Alig hallható hangon suttogták a titkos összeesküvésüket. A Szent Szellem felvilágosított, miről van szó. „A három ember elhatározta, együtt titokban leállítják az evangélizációt. Mondd el ezt, egy megnevezett testvérnek, amikor megérkezik. Ő majd rendbe hoz mindent.”

A Szent Szellem által megnevezett testvért nem ismertem. Ő csakhamar sietve keresett a motelben és én nem tudtam, hogy ő az. Feldúltnak látszott, és egy rossz hírt akart elmondani. Végül is sikerült elhárítani az akadályt, miután a Szent Szellem megmutatta a valódi okot, és sikerrel győzött imádságunk az ellenség felett.

1963-ban egy még különösebb tapasztalatom volt, melynek eredményeképpen egy közismert üzletember meggyógyult, és újjá lett. Krause, Henry a nevéről nevezett cég alapítója (Hutchinson, Kansas) elesett állapotáról előzőleg nem tudtam. Egy alkalommal hajnali három, vagy négy óra tájban felébredtem. A Szent Szellem egész testemet birtokba vette, Isten jelenléte kézzelfogható volt számomra, és erre az emberre felhívta a figyelmet. Hiszen soha nem volt eddig az érdeklődési körömben. Ezután megmutatott egyes dolgokat róla. Így azt, hogy mindeddig makkegészséges volt, és sohasem félt,- meg más hasonlókat.

A látomás dolgait leírtam, prófécia formájában figyelmeztetésül, tanításul, és vigasztalásképpen.

Nem tudtam mennyire fogja igényelni a közbelépésem, de tőle, és feleségétől három levelet kaptam ezután. Röviden bemutatom tartalmukat.

1963. július 23.:

Kedves Osteen testvér, szeretlek. Nem is tudod mennyire szükségem volt leveledre. Olyan volt nekem, mint az Úr jókor jött szava. Tudja, hogy mire van szükségünk, ha megtalálja a megfelelő szólót. Te az lettél. Dicsőség az Úrnak! /Henry/.

1963. augusztus 3.

Kedves Osteen testvér és testvérnő. Isten nagyon jó az övéihez. Nagyon egyedül érzem magam Henry nélkül, aki befeküdt kivizsgálásra a Mayo klinikára. Kedd óta ott van, és vasárnapra, vagy hétfőre várom haza. Nehéz szívvel várom, mi lesz a vesekövével, mégis így imádkozom: „Uram, legyen meg a Te akaratod!” – Az elmúlt csodálatos 55 év alatt ő mindig velem volt és nem lehet, hogy másképp legyen ezután.

Óh Osteen testvér, ne kelljen sohasem megismernie a dolgoknak azt az oldalát, melyet levelében föltárt előttünk, mint Isten szavát.

Újból és újból elolvasom levelét és kifejezhetetlen érzéseket kelt bennem. Élet van e szavakban, és újra kell olvasnom. /Krausené/.

1963. augusztus 8.

„Kedves Osteen testvér: most érkeztem haza, s mindenekelőtt megírom e sorokat. Már értesülhetett róla, hogy vesekövem van. Feltehetően az orvosok helyesen látják a Röntgen-felvételeket. Beküldtek a Rochesteri Mayo klinikára, mivel gyengének találták a szívemet a műtéthez. Hétfőn kaptam meg a levelét és kedden mentem a klinikára. Három napig vizsgáltak. Szombaton, a konzíliumon negatív leletről számoltak be az orvosok, még a megismételt Röntgen-felvételen sem találtak semmi gyanúsat. Dicsőség legyen Istennek! Jól vagyok, és rendben van minden. Isten számára nincs lehetetlen! /Henry/

Hát nem csodálatos?! Én semmit sem tudtam az ő kialakult betegségéről, de a Szent Szellem kinyilatkoztatta a jövőt, és felhasznált a testvér tájékoztatására, hogy ne féljen, mert van a gyógyulásnak útja. És ő hitt Isten szavának, és az beteljesült. Ismét bizonyságát adta, hogy Istennek gondja van gyermekeire.

Az évek során számos hasonló tapasztalatom volt, s néhányat ebből bemutatok, hogy látható legyen az a többféle mód, amint a Szent Szellem fölhasználhat valakit mások számára.

Már említettem, a Szent Szellem megjelenése nem okoz félelmet. Isten nem ijeszt meg, vagy nem okoz fájdalmat. Végtelen kegyelméből a jövőt rejtve tartja, és én örülök ennek. Nem feltétlenül jó, mindent előre tudnunk, és ne kérjük az Urat ilyen információk céljából. Amit szükséges megtudnunk, Ő idejében közölni fogja velünk. Amikor az javunkra és segítségül szolgál nekünk, vagy rajtunk keresztül más számára.

1965-ben, a szolgálatomban egy fordulópont következett be. Isten az Ő kegyelméből tájékoztatott előre a bekövetkezőkről. Ez a félelemtől megmentett és megadta a győzelem esélyét. Ez esetben háromszor találtam magam szemben a gonosszal. Az első látszólag jelentéktelen volt. A második valamivel erősebb. Az utolsó alkalommal egy szobába érkeztem, egy gonosz nagyság elé, aki ennek a világnak az istene. A szobában volt egy másik emberi alak is, aki elkeseredetten próbált kijutni, de nem tudott. Nagy igyekezettel vonszolta magát a lábán az ajtó felé, de a gonosz fogva tartotta. Teljesen szokatlan látvány volt ez. Amint ezt figyeltem, bátorság jött a szívembe, és félelem és habozás nélkül, határozottan mondtam: „Én ebből a szobából kimegyek, az Úr Jézus Krisztus Nevében” – és nehézség nélkül meg is tettem. Ezután éjszaka felébredtem alvásomból. Jól rögződött bennem a képsor, noha nem egészen értettem a jelentését. Valamint nehezen fogtam fel, hogy az Úr előre meg akar nekem valamit mutatni, amivel néhány hónap múlva szembe kerülök.

Teljesen meg is feledkeztem minderről, amikor egyszerre csak egy sátáni támadással kerültem szembe. Ez egymás után több alkalommal történt. A támadást újabb támadás követte. Kisebbekkel kezdve egyre erősebb csatákig fejlődve és egyszercsak szemtől szembe találtam magam a sátánnal. Nem tudom leírni a rám telepedett félelmet, és kínt, ami elhatalmasodott rajtam. Borzalmas dolog lehet az örökkévalóságtól megfosztatva lenni.

Ez az érzés lett úrrá rajtam. A sátán félelem és kín. Isten a szeretet.

Ebben az állapotban a sátán támadása már a puszta létem fenyegette, ami az értelmemen és a gondolataimon át, áradt, a gondolataimat, és értelmemet támadta és teljesen rám nehezedett. Minden irányból áradtak az erőteljes idegen és kínzó gondolatok. A fizikai csata jellegét vették fel úgyhogy a testem is elgyengült tőle. Olyannyira, hogy úgy éreztem, többet nem leszek már képes igehirdetéssel szolgálni. Egészen betegen éreztem magam, a gondolataim a körül jártak, hogy a Bibliában mindent rosszul értettem eddig, és Istent teljesen félreértettem. Úgy éreztem, mindebbe mindjárt belehalok. A gondolataim arra késztettek, hogy teljesen utasítsam el Istent. A sátán hazugsága azt súgta, hogy mindezt Isten ítéletként méri rám bűneim következményeképpen. Félelmetes tortúra volt ez. Úgy éreztem: Isten és ember egyaránt elhagyott. – Ez mind a gonosz munkája volt.

Ezt követően, amint az irodámba imádkoztam, kínlódva könyörögtem Istenhez szakadatlanul, teljes fizikai és emberi összeomlásban.

Kértem Istent, adjon világosságot. És Ő hirtelen fényt gyújtott, emlékeztetve a korábbi tájékoztatására, amit teljesen elfelejtettem. Emlékeztetett a látomásra, megvilágosította az értelmét egy csendes beszélgetésben. Átgondoltatta velem az egész támadás sorozatot, és megvilágította a sátán jelenlétét, munkáját, hogy teljesen megérthessem azt. ”Én nem kínoztalak téged, és nem ítéllek el, nem küldtem rád a rettegést. A sátán jelenléte okozta neked mindezt”. – mondta. „Egyedül én szeretlek, aki az egyetlen fiamat elküldtem, hogy érted haljon. Megnyitottam az egyetlen utat, hogy megmenekülhess, és örök életed legyen. A pokol a sátánnak és angyalainak készíttetett, amiből ízlelőt kaptál.

Emlékeztetett, hogyan jöttem ki abból a szobából, a látomás során. Miközben a másik embernek az nem volt lehetséges. Rádöbbentem mit is mondtam akkor, teljesen félelem és habozás nélkül: „én kimegyek innen az Úr Jézus Krisztus nevében.”.

Ő akkor ezt mondta: „Kelj fel, és tedd ezt.” Dicsőség az Úrnak! – Ez fordulópontja lett az életemnek. Lassanként begyakoroltam a megtanult leckét. Mindenekelőtt reggelenként a Biblia olvasásával a gondolataimat az Ige szavaira csatlakoztattam, hogy az Ő gondolatai legyenek előtérben. Így a sátáni gondolatokat Isten szavával kiűzhetem.

Amint egy alkalommal elnézegettem a földgömböt, egy gondolat jött az előtérbe: „Elmegyek, és hirdetem az Igét a világ minden táján.”

Az ördög azt súgta: „ha felülsz egy repülőgépre, az le fog zuhanni.” – Így válaszoltam: „sátán, egy dolgot figyelembe kell venned! Isten jár előttem, és Jézus vére rajtam van, és Isten mindenható karján nyugszom. Az Ő jósága és kegyelme követnek engem életem minden napján!”

Felkötöttem tehát a Szent Szellem kardját naponta, és megküzdöttem a gonosszal a Názáreti Úr Jézus Krisztus nevében.

Amikor a gyengeség gondolata elhatalmasodik, a válaszom: „Megerősödöm az Úrban, és az Ő hatalmas erejében!” /Efézus 6:10/

Amikor a gonosz a félelmet rám zúdítja, habozás nélkül tudok már így válaszolni: „Világosságom, és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék? Ha rám támadnak a gonoszok, szorongató ellenségeim, hogy marcangoljanak engem, majd megbotlanak és elesnek.” /Zsoltár 27:1-2/. Dicsőség az Úrnak!

A sátán jelenlétének jele a félelem. Vedd elő a „kétélű kardod” és félelem nélkül indulj a csatába! Krisztus minden követője sikeresen harcolhat a gonosz ellen a „…meg van írva….” Gondolatsorral.

Mindezek után mi történt? – Túléltem, és jobban lettem. A félelem, és szenvedés elmúlt, és a világ sok tájára elrepülhettem az Igét hirdetni.

A sátáni támadás a gondolatainkban kezdődik. A gondolatvilágodat Isten Szava kell, hogy uralja. Meg kellett tanulnom és neked is hasonlóan, hogy Isten Szava segítségével hogyan győzhetjük le a sátánt a csatában. Hogyan lehet a támadásnak sikeresen ellenállni, minden próbálkozását kivédve.

Ez időtől Isten szavával éltem folyamatosan. A „kétélű” karddal a kezemben harcoltam. Rémülten menekült a sátán, és én győztesen örültem.

Isten megmutatott egyes, bekövetkező eseményeket. A Szent Szellemnek ez az egyik megnyilvánulása mibennünk. Istennek hála, Ő előkészít minket, és tanít felkészítve minket.

Azokban a sötét napokban midőn egy korszak közeledő végét éljük, hála az Úrnak, megmutatja nekünk a világ helyzetét. Megmondja hová menjünk, és mit tegyünk. Talán soha nem volt olyan nagy szüksége Isten gyermekeinek a Szent Szellembe merülésre, mint manapság.

Az élet eme folyóinak kiáramlása belőlünk megszünteti a félelmet. Dáviddal együtt elmondhatjuk, ahogyan ő tette a csodákat megélt nép előtt: „Ő a mi Istenünk!”